Bevezetés
A Bash egy Unix shell, melyet Brian Fox írt a GNU Project keretében. Az alkotó célja a Bourne shell (sh) – mely 1989-ben látott napvilágot - leváltása volt. A Bash széles körben terjedt, mint a GNU operációs rendszer alapja, valamint ez lett az alapértelmezett schell Linux and Mac OS X operációsrendszerekhez. Később számos rendszerre elkészültek változataik, így születtek meg Cygwin és MinGW Microsoft Windows, a DJGPP projekt keretében DOS operációs rendszerre, valamint Novell NetWare és Android rendszerekre a GNU Bash Installer segítségével. Ezeken kívül elérhető számos emulációs alkalmazás különböző rendszerekre, melyek képesek Bash script futtatására.
A Bash lényegében egy parancs végrehajtó (interpreter), mely tipikusan szöveges konzol felületen fut, amely lehetőséget ad futtatáson kívül a felhasználói interakcióra is. Mind e mellett fájlokból is olvashatunk be parancsokat, melyeket a Bash végrehajt. Ahogy az összes Unix shell, így a Bash script írásakor is élhetünk olyan eszközökkel, mint a helyettesítő karakterek használata, csővezeték, here-document, parancs behelyettesítés technológiákat. Definiálhatunk változókat és használhatjuk – a már iteratív nyelvekből ismert – programozási szerkezeteket, így a feltételes végrehajtást és iteratív végrehajtási szerkezeteket. A kulcsszavak, a szintaxis és más alap szolgáltatása a nyelvnek mind a sh-ból, míg más szolgáltatások, mint például a felhasználói parancs történet (history) a csh and ksh shell-ekből került át a nyelvbe . A Bash egy tehát egy POSIX shell, de számos változata és kiterjesztése létezik.
A Bash elnevezés mozaikszó, szójáték, és leírás is egyben. Mozaikszóként a „ Bourne-again shell” kifejezésből származik, utalva az alkotó eredeti céljára. Szójáték tekintetében a „born” („születés”) szóra utal. Szószerinti értelmezésében a „bash” szó dagasztást jelent, amit meg is tett a nyel alkotója az sh, csh és ksh nyelvek összegyúrásával.
Történelem
Brian Fox a Bash kódolását 1988. január 10-én kezdte, miután Richard Stallman elégedetlen lett egy a nyelven korábban dolgozó programozó eredményeivel. Stallman és a Free Software Foundation (FSF) egy olyan ingyene shell-t képzeltek el, amely a meglévő sh script-eket is képes futtatni, így alapját képezheti egy teljesen ingyenes rendszerbe ágyazható nyelvnek BSD és GNU alapokon. Ez volt az egyik projekt, saját maguk szponzoráltak Fox-al, habár a munka hivatalosan az FSF gondzásában futott. Fox a Bash beta változatát 1989. június 7-én bocsátotta útjára, a végleges verzi 1992 és 1994 között készült el, amikor is elbocsájtották az FSF-től, a cégben betöltött szerepét pedig egy szintén korai közreműködő, Chet Ramey vette át.