Alprogramok
Eljárások, függvények. Működésük egyezik a hagyományossal, viszont például tömb típusú paraméter vagy visszatéri érték esetén a formális paraméterek szintaktikája más egy kicsit, illetve bevezettek egy új függvénytípust, a "tulajdonságot", azaz __property-t. Ez utóbbi lényegében csak szintaktikai könnyítés a programozó számára, elviekben teljesen ugyanaz mint egy hagyományos függvény.
Példák:
int MaxKer( int vArray __gc[] ) { /*...*/ return max; } // ez egy integer típusú tömböt váró függvény
bool Primek( int vArray __gc[] ) __gc[] { // ez is ugyanazt vár aktuális paraméterként, de bool típusú tömböt ad vissza
bool vPrimek __gc[] = new bool __gc[ vArray->Length ];
//...
return vPrimek;
}
Tulajdonság (__property). Osztályokban és struktúrákban használják, általában egy get és egy set műveletet végez el az objektum védett változóin, de bármi mást végrehajthat, csakúgy mint egy hagyományos eljárás vagy függvény.
Példa:
__property int get_Value( void ) { return m_value; }
__property void set_Value( int val ){ m_value = val; }
//hívás
Osztalyom->Value = 3;
int v = Osztalyom-<Value;
Fontos, a tulajdonság azonosítójának a szintaktikája: mindig get_ és set_ kell, hogy legyen a prefixük és a neve nem ütközhet más, a tulajdonság által látható változó, illetve függvény nevével.
A 2005-ös .NET-ben, azaz a C++/CLI (a Managed C++ hivatalos elnevezése 2005-től) nyelvben, már megváltoztatták a tulajdonságok szintaktikáját, mely már majdnem teljesen hasonlít a C#-os szintaktikára.
Példa:
private:
int _StudRank = 0;
public:
property int StudRank {
int get()
{
return _StudRank;
}
void set(int x)
{
_StudRank = x;
}
}