Az E nyelv könyvtárcsomag rendszere az emakerekre épül. Az emaker egy E kódban irt fájl, ".emaker" kiterjesztéssel.
Mikor egy emakert importálunk az alkalmazásunkba, a kód végrehajtása az importáláskor történik, és az eredményt visszakapja az importáló program.
Például:
def makeQueue() {
var head := null
var tail := null
def makeCarrier(obj) :near {
var next := null
def carrier {
to attach(nextCarrier) {next := nextCarrier}
to get() {return obj}
to next() {return next}
}
}
def queue {
to push(obj) {
if (head == null) {
head := makeCarrier(obj)
tail := head
} else {
tail.attach(makeCarrier(obj))
tail := tail.next()
}
}
to pop() {
def current := head
head := head.next()
return current.get()
}
to iterate(func) {
var current := head
var i := 0
while (current != null) {
func(i, current.get())
current := current.next()
i += 1
}
}
}
return queue
}
Megjegyzés: Ennek a sornak van egy érdekes karakterisztikája: az iterátor metódusnak helyesen együtt kell működnie az E for ciklusával. Az iterátor meghív egy függvényt, melynek két paraméterre van szüksége: egy kulcsra és egy objektumra. Ebben a sorban a kulcs fel van töltve a sorban lévő értékek indexeivel. Az iterátor végigmegy az adatszerkezeten felhasználva a függvényt minden elemhez.
A fenti kódot makeQueue.emaker fájlnak elnevezve egy példa az importálásra:
# E syntax
def times2(a) {return a * 2}
def compute(a,b) {
def times2(c,d) {return (c + d) * 2}
# ....do computation...
# The following line will throw an exception
def answer := times2(a)
return answer
}
Számos módja van annak, hogy a nyelv tudtára adjuk egy emaker hozzáférhetőségét, hasonlóan ahogy a Java hozzáfér egy osztályhoz.
Betehetjük egy zip vagy egy jar állományban a jvm ext mappájába. Vagy éppen annak egy almappájába.
Az emakerekre jellemző egy fontos biztonsági tulajdonság: jogosultságok nélküli környezetben kelnek életre. Ez még szigorubb, mint a java sandbox.
Azonban ez környezet sokkal rugalmasabb, mint a sandbox, mivel lehetőségünk van a jogosultságok beállítására.
A makeQueue függvény szép példa az emaker működésére, mivel a makeQueue-nak és a soroknak nincs szükségük jogosultságokra. A jogosultságokat megkövetelő emakereknél megállapodás szerint az Authorizer sablont használjuk. Erre egy jó példa, mikor az infoWindowMakernek jogosultságra van szüksége ahhoz, hogy ablakot hozzon létre, ilyenkor belefoglaljuk egy Authorizerbe:
# E syntax
#emaker in file lib/ext/com/skyhunter/infoWindowMakerAuthor.emaker
def infoWindowMakerAuthor(frameMaker) {
def infoWindowMaker(infoText) {
def frame := frameMaker("Information")
def label := (infoText)
frame.getContentPane().add(label)
frame.pack()
frame.show()
return frame
}
return infoWindowMaker
}
#.....in using program....
def makeInfoWindow := ()
def infoBox := makeInfoWindow("First Bit Of Info")
def detailedInfoBox := makeInfoWindow("Second Bit Of Info")
Az aprólékos olvasó bizonyára észrevette, hogy a JFrame-nek szüksége volt jogosultságokra, míg a JLabelnek nem.
Emakerek lehetnek elavult függvények is, ebben az esetben a "Func" elnevezés különbözteti meg őket a Makertől:
# E syntax
#emaker in file lib/ext/org/erights/computeSquareFunc.emaker
def computeSquareFunc(number) {
return number * number
}
#...in using program...
def computeSquare :=
def squareOfThree := computeSquare(3)
Mivel az emakerek jogosultságok nélkül jönnek létre, ezért mindig lehetőség van az importálásukra. A rossz hír azonban, ha független alkalmazást fejlesztünk, melyben az emakerek megbizhatóak (de legalább annyira megbízhatóak, mint az őket meghívó program), elég kényelmetlen a jogosultságok listáit engedélyezni, csak hogy csomagokra osszuk a programunkat.
Amennyiben egyszerű E kódot írunk, amely saját készítésű emakereket használ, amikben teljes mértékben megbízunk, hogy hozzáférést adjunk a rendszerhez, és nem félünk a kigunyolástol, egész egyszerűen használjuk az unsafe__uriGetter-t, mint a következő példában:
# E sample
def powerfulObjectMakerAuthor(unsafe__uriGetter) {
def file := ("name")
def swing__uriGetter :=
def frame := ("powerful object window title")
def powerfulObjectMaker() {
#....define the objectMaker and the object it makes...
}
return powerfulObjectMaker()
}
Az emakerek létrejöttekor rendelkeznek saját swing__uriGetter-rel, azonban ez a beépített swing csak a kód biztonságos részéhez fér hozzá. Ebben a példában az általunk létrehozott swing felülírja az alapértelmezett swinget, így hozzáfér unsafe kódokhoz is, mint pl a JFrame.