A Modula3 programozási nyelv

Sablonok

Szintaxis

A nyelvben lehetőség van generic-ek írására. A modularitás jellege miatt csak modul tehető generikussá, illetve annak interfész része.

Paraméterek

A generic-nek paraméterek adhatók, méghozzá csak interfészekkel paraméterezhetünk. Ezeket már a GENERIC INTERFACE-ben fel kell tüntetni és a GENERIC MODULE leírásában is szerepelniük kell.

Példányosítás

Csak explicit módon lehet példányosítani, egy speciális formájú interfész ill. modul készítésével. Ezeknek a szintaktikája a következő: 


	GENERIC INTERFACE GI(A1, ..., An); <body> END GI.
	GENERIC MODULE GM(A1, ..., An); <body>; BEGIN ... 
	END GM.

Ezeket az Ia, ..., In konkrét interfészekkel a következőképpen példányosíthatjuk: 


	INTERFACE GIInst = GI(Ia, ..., In) END GIInst
	MODULE GMInst EXPORTS GIInst = GM(Ia, ..., In) END 
	GMInst

Ezzel létrejön egy GIInst nevű interfész és egy GMInst nevű modul, amiket ugyanágy használhatunk, mint a "sima" társaikat.

Analógia

A GENERIC példányosításának jelentését a következő konstrukciókkal lehet leírni:

1. 


	GENERIC INTERFACE G( F1, ... Fn );
	Dekl.;
	END G;




Ahol F1...Fn a generic formális paraméterei, G a neve. Ekkor a példányosítás:


	INTERFACE C = G( A1, ... , An ) END I;




Ahol A1...An az aktuális paraméterek interfészek. Ez megegyezik az alábbi, 
hagyományos módon megadott interfésszel:



	INTERFACE C;
	IMPORT A1 AS F1, ... An AS Fn;
	Dekl.;
	END C;

2.


	GENERIC MODULE G( F1, ... Fn );
	Törzs;
	END G;




	Példányosítás:


	MODULE C = G( A1, ... , An ) END C; 




Ez megegyezik az alábbi, hagyományos módon megadott modullal:


	MODULE C;
	IMPORT A1 AS F1, ... An AS Fn;
	Törzs;
	END C;




Az így átírt kód természetesen nem helyettesítheti az eredetit, hiszen hiányzik 
belőle a paraméterezés lehetősége. Egy adott paraméter sorozatra viszont 
ekvivalens eredményt ad.