Null operátor
A null operátor jele a ;
Például:
for (i = 0; i < 10; i++);
Blokkok
A blokkokat {} jelek fogják közre.
Például:
for (i = 0; i < 10; i++) {
a = test(b);
b = b + 10;
}
Szelekció
Egy if kifejezésben a feltétel kiértékelése során minde igaznak számít, ami nem 0. Mátrixok
esetében .NAN zérónak számít.
Az else részek mindig a legutolsó if-hez tartoznak, de ezt meg lehet változtatni kapcsos
zárójelek használatával.
Például:
if (i == 0)
if (k > 0) j = 1;
else j = -1; // a k>0 -hoz tartozik
Címkék
Minden utasítás ellátható címkével. A címkék a goto utasításhoz kellenek. A címkék lokálisak
blokkjukra nézve.
Például:
:L001
for (i = 0; i < 10; i++);
Iteráció
A while konstrukció addig hajtja végre a ciklusmagot, amíg a kifejezés nem 0. Mátrixok esetében
addig, amíg van a mátrixnak 0-tól különböző eleme. A tesztelés a mag végrehajtása előtt történik.
A do konstrukció olyan, mint a while azzal a különbséggel, hogy a kiértékelés csak a ciklusmag
végrehajtása után történik. Ezért minden do ciklusmag legalább egyszer lefut.
A for konstrukció úgy működik, mint C-ben: for (kezdőérték; feltétel; növelés;) kifejezés.
Ha a kezdőértéknél deklaráció van, akkor a változó lokális a for blokkban.
Ugró utasítások
A continue csak iterációs blokkokban fordulhat elő. Hatására átadódik a vezérlés a legközelebbi
iterátornak.
A goto bárhol használható, de kerülendő (viszont jól jön Fortran kódok implementálása során,
vagy bonyolult ciklusokból történő kilépésnél)!
A break szintén csak iterációs blokkokban fordulhat elő.