1. Jelkészlet
A nyelv jelen implementációiban az ASCII karakterkészlet jelei szerepelhetnek a programkódban. A program lexikális elemeit szükség esetén whitespace jelekkel határolhatjuk el egymástól. Az utasításokat pontosvessző (';') választja el. A nyelv case sensitive, azaz megkülönbözteti a kis- és nagybetűket. Ezért a függvények definiálásakor is figyelnünk kell arra, hogy a kis- és nagybetűk megegyezzenek! A logikai változók értéke true és false lehet, ezek megadásánál nem kell figyelnünk a kis- és nagybetűkre. Ez általában a többi beépített konstansra is igaz (pl. NULL).
2. Azonosítók
A változók nevei elé '$' jelet kell tenni. A név betűket, számokat és aláhúzás karaktereket ('_') tartalmazhat, számmal azonban nem kezdődhet! Szóközök és más olyan karakterek, - melyek nem számok vagy betűk - nem szerepelhetnek az azonosítókban. Ne feledjük, hogy a pontosvessző (';') a PHP utasítás végét jelzi, így a pontosvessző nem része a változók nevének.
3. Literálok
A programban többféle numerikus literál is előfordulhat. Megadásának módjai:
$a1 = 1234; # decimális szám
$a2 = -123; # negatív egész szám
$a3 = 0123; # oktális egész szám (decimálisan 83)
$a4 = 0x12; # hexadecimális egész szám (decimálisan 18)
$a5 = 12.3; # lebegőpontos tört szám
$a6 = 1.23e2; # másik megadási mód
$a7 = 5.8E-1; # 0.58 másik megadása
A sztringekre semmilyen korlátozás nincs, ugyanúgy működnek az interpolációt és speciális karaktereket is beleértve, mint Perlben.
A sztring-literálokat hagyományos illetve egyszeres idézőjelekkel határoljuk.
A Perl-höz képest mindössze annyi a különbség, hogy a hagyományos idézőjelek közé írt változókat a fordító kiértékeli, amíg egyszeres idézőjeleknél nem.
Speciális karaktereket a '\' jel segítségével írhatunk:
\n új sor
\r kocsi vissza
\t vízszintes tabulátor
\\ backslash
\” idézőjel
\$ dollárjel
Működik a Perlben meglévő heredoc-rendszerű sztringmegadás is:
$str <<<STR
Ez egy példa egy sztringre, amely több
sorban van, és heredoc szintaxisú
STR;
4. Megjegyzések
Megjegyzések készítéséhez a C++ és Unix shell-es jelölések állnak rendelkezésünkre:
A "//"-el vagy '#'-al kezdődő kommentek a sor végéig érvényesek.
Többsoros kommentezésre a /* komment */ jelölés használandó, de ezeket nem lehet egymásba ágyazni.
5. Szintaktikai specialitás
A HTML-be ágyazottságból kifolyólag alapvetően weboldalak forrásába írunk PHP programot, így meg kell különböztetnünk a dokumentum egyéb részeitől.
Ezért a PHP utasításokat mindig egy meghatározott karaktersorral kell kezdeni és bezárni.
Sok hibát kizárhatunk, ha programjainkban a "<?php" nyitó és a "?>" záró karaktersorokat használjuk, ezért ez a legelterjedtebb jelölésmód.
Ugyanis az érvényes nyitó és záró elemek a php.ini konfigurációs fájlban vannak deklarálva, amik szerverenként eltérhetnek egymástól,
így előfordulhat, hogy egy szerveren nem értelmezi az interpreter a php programunkat, hanem közvetlenül a kimenetre küldi a forráskódot.
A "<?" "?>"; jelölés használata viszont nagyon nem ajánlott, ugyanis az XML dokumentumok nyitó és záró tagja is hasonló, így egy include-olt (beágyazott) xml dokumentumot is forráskódnak értelmezne az interpreter.
A következő jelölésmódok használhatóak:
<? echo ("Ez a legegyszerűbb, egy SGML processing utasítás\n"); ?>
<?= $valtozo; /* Ez egy rövidítése a "<? echo ...?>"-nak*/ ?>
2. módszer:
<?php echo ("Ha XHTML vagy XML dokumentumokat is akarsz szolgáltatni, biztos szeretni fogod ezt\n"); ?>
3. módszer:
<script language="php">
echo ("Néhány szerkesztő (ilyen pl. a FrontPage) nem szereti a processing utasításokat");
</script>
4. módszer:
<% echo ("Használhatsz ASP-stílusú tag-eket"); %>
<%= $valtozo; # Ez egy rövidítése a "<% echo ..%>"-nak %>