A használni kívánt azonosítókat használatuk előtt deklarálni kell.
Deklaráció a programban bárhol elhelyezhető, így nem kell a blokkok elején
deklarálni a használni kívánt azonosítókat. A Turing azonosítói hasonlítanak
a Pascaléhoz, de megengedettek az 50 karakternél hosszabb nevek, az aláhúzásjel
használata, és különbséget tesz a kis- és nagybetűk között.
A változó-deklaráció teljes formája: var változónév: típusnév := kezdőérték,
amelyből a kezdeti inicializálás elhagyható, illetve elhagyható a típus megadása,
ha van kezdőérték megadása. Egyszerre több változót is deklarálhatunk.
A konstans-deklaráció hasonlít a változó deklarálásához, de természetesen ebben az
esetben kötelező inicializálni (ebből következően a típus megadása opcionális).
A konstansok deklarációja a const kulcsszóval kezdődik. Egy konstansnak értékként
megadható olyan kifejezés is melyet csak futási időben tudunk kiértékelni.
Változót deklarálható még az összekapcsolás (alakja: bind [var] változónév2 to változónév1)
segítségével is. A bind deklarációval egy már meglévő változónak adhatunk új nevet, illetve neveket.
Ha nincs összekötési feltétel, akkor az újonnan létrejött azonosító nem változtatható meg,
ha a feltétel var, akkor megváltoztatható.