Függvények, eljárások
A beépített un. primitív APL függvényeket a (+ - ÷ × stb) szimbólumokkal jelöljük. A rendszerfüggvények neve egy vagy több karakterből áll és O szimbólummal kezdődik (OBOXOTSOWS stb). A függvényeknek lehet nulla, egy vagy két argumentuma. Az argumentumok számától függően Niladic-, Monadic-, Dyadicnak nevezzük őket. Az általános felhasználó által definiált függvény fejléc formátuma a következő:
R„ A FUNCTION B;VAR1;VAR2vagy A FUNCTION B;VAR1;VAR2
attól függően, hogy van visszatérési érték vagy sem. R a visszatérési érték, A a bal argumentum, B a jobb argumentum. A lokális változók a függvénynév és az argumentumok után következnek, pontosvesszővel (;) szeparáltak (VAR1 és VAR2). Az argumentumok mindegyike opcionális.
Minden dyadic függvényt monadikusan is lehet használni, ahol a bal argumentum nincs definiálva. Az esetre felkészülve függvényünk az argumentum meglétének ellenőrzésével kell hogy kezdődjön:
R„A NOMADIC B [1] …(0=ONC 'A')/START © letezik A ? [2] A„5 © nem, mondaic-kent hasznajuk [3] START: stb.