Alprogramok
A Claire-ben a metódusok kétfélék lehetnek, függvények vagy eljárások.
A függvények szintaxisa:
<selector>(<typed parameters>): <range> -> | => <body>
Az eljárások szintaxisa:
<selector>(<typed parameters>): -> | => <body>
Példák:
fact(n:{0}) : integer -> 1
fact(n:integer) : integer -> (n * fact(n - 1))
print_test() -> print("Hello"), print("world\n")
A Claire támogatja a változó számú argumentumokat a listargs
kulcsszó segítségével. Az argumentumokat egy listába rakja. Például:
f(x:integer,y:listargs) -> x + size(y)
Ekkor az f(1,2,3,4) függvényhíváskor az x=1 és az y=list(2,3,4) lesz, s 4-el tér vissza a függvény.
Ugyancsak hasznos dolog, hogy a függvények több értékkel is visszatérhetnek a tuple segítségével. Ha egy olyan funkcióra van szükség, amely a v1,v2,...,vn értékekkel tér vissza a t1,t2,...,tn típusokkal, akkor egyszerűen a függvény visszatérési értékét tuple(t1,t2,...,tn)-nek deklaráljuk, és a tuple(v1,v2,...,vn) értékkel térünk vissza.
Használhatunk külső funkciókat is, azaz beimportálhatunk C/C++ függvényeket
a Claire-be. Ez a function!(...) kontstruktorral lehetséges.
Például:
f(x:integer,y:integer) -> function!(my_version_of_f)
Itt jegyezzük meg, hogy a Claire csak legfejlebb 12 paramétert enged meg a függvényekben, s ezért a több mint 40 paraméteres függvények beimportálása a C++ egyes könyvtáraiból igen nehéz feladat. Tanácsos paraméter objektumokat használni ez esetben.
A Claire az inline metódusokat is támogatja, ennek használatakor kell a -> helyett =>-t írni a függvény törzse elé. Az inline metódus a szokásos módon viselkedik, az egyetlen különbség, hogy a fordító a kódban a funkció hívás helyett in-line helyettesítést fog elvégezni, ha ez helyénvaló. Az inline metódusok többalakú makrók, s egészen hathatós kódot eredményeznek.
A Claire-ben a két argumentumú függvényeket kétféle módon is írhatjuk,
f(...) és (... f ...) formában. Ha az infix formáját
akarjuk használni egy függénynek, akkor azt a következőképpen tehetjük meg:
f :: operation()
Később a hagyományos módon adhatjuk meg a jelentését a függvénynek. De ha már megadtuk a jelentését, utána már nem mondhatjuk, hogy infix legyen, csakis előtte. A függvénynek megadhatjuk a precedenciáját is, mint azt a következő példában láthatjuk:
gcd :: operation(precedence = precedence(/))
12 + 3 gcd 4 ;; megfelel 12 + (3 gcd 4)-nek