Az aspektus lényege, hogy a nélkül értesüljünk bizonyos függvényhívásokról, hogy módosítanunk kellene az eredeti függvények kódját.
Az első argumentum az objektum, aminek a függvénye érdekel minket, a második a függvény neve, a harmadik pedig az a függvény, amit az eredeti függvény előtt és/vagy után le szeretnénk futtatni (advising function).
A before metódus az eredeti függvény előtt fog lefutni, és az eredeti függvény paramétereit automatikusan megkapja.
Az after metódus az eredeti függvény után fog lefutni. Van egy extra paramétere: receiveArguments, amivel azt szabályozhatjuk, hogy a második függvény az eredeti függvény argumentumait vagy visszatérési értékét kapja meg. Amennyiben visszatérési értéket kapunk, a mi felelősségünk, hogy azzal, vagy egy módosított értékkel visszatérjünk.
Az around metódus megengedi, hogy akkor hívjuk meg az eredeti függvényt, amikor akarjuk:
Dijit-es widgetek esetén, ha ki szeretnénk bővíteni az alap funkcionalitást, aspektum orientált módon könnyedén megtehetjük:
A fenti példában, ha a legördülő menü értéke változik egy XHR request-el szerezünk információt a megváltozott értékről, majd az alapján további lépéseket teszünk.