Eljárások és függvények
[STATIC] PROCEDURE SomeProcedureName
[STATIC] PROCEDURE SomeProcedureName()
[STATIC] PROCEDURE SomeProcedureName( Param1' [, ParamsN] )
INIT PROCEDURE SomeProcedureName
EXIT PROCEDURE SomeProcedureName
[STATIC] FUNCTION SomeProcedureName
[STATIC] FUNCTION SomeProcedureName()
[STATIC] FUNCTION SomeProcedureName( Param1' [, ParamsN] )
Az eljárások és a függvények a PROCEDURE és a FUNCTION kulcsszavakkal határozhatók meg.
A változók esetén megismert elnevezési szabályok érvényesek jelen esetben is.
A függvények és eljárások láthatósága egyaránt korlátozható a STATIC qualifierrel azért, hogy csak a ott legyen érvényes hatóköre, ahol a modult definiálták.
Az INIT és EXIT opcionális qualifierek.
Az INIT jelzi az eljárásnak, hogy automatikusan hívódjon meg még a hagyományos hívás előtt, a program induló eljárása közben.
Az EXIT hasonlóképpen működik, csak éppen az applikáció megfelelő lezárásakor.
A paraméterek mint lokális változók egy, a szubrutinban megjelenő alprogramnak kerülnek átadásra, amely elfogad bármilyen típust.
Az argumentum változóinak módosulása nem tükröződik az alprogram által hívott megfelelő változókon, hacsak nem világosan, referencia szerint küldik át a @ előtaggal.
Az eljárásnak nincs visszatérési értéke, de ha kifejezésbe kerül, akkor NIL-t eredményez.
A funkció a függvény törzsén belül bárhol, tetszőleges típussal térhet vissza a RETURN utasítás révén.
Eljárás definiálásra és függvényhívásra egyszerű példa:
x := Cube( 2 )
FUNCTION Cube( n )
RETURN n ** 3