A MATLAB-ban, hasonlóan mint a C/C++ -ban csak függvények vannak, nincsenek eljárások. Egy függvény az alábbi módon néz ki:
function [a,b,c] = fgvnev(x,y,z)
Itt:
-
[a,b,c]: A visszatérési értékek listája. Ezek mindig szögletes zárójelek között vannak, lehet egy vagy több visszatérési érték is.
-
fgvnev : Ez a függvény neve. A függvény nevének NEM kell megegyeznie azzal az M-file nevével, amelyben van.
-
(x,y,z) : A formális paraméterek listája.
Ha egy függvény több értéket ad vissza, akkor azokat így lehet átvenni:
[a, b] = stat([1,2,3,4,5,6,7]);
Függvény referenciák
Mint ahogy a típusok fejezetben már említettük, függvény referenciák segítségével függvényeket adhatunk át paraméterül, más függvényeknek. Ezeknek két fajtájuk van:
- handle = @functionname
- handle = @(arglist)anonymous_function
Az első segítségével indirekt függvényhívást hajthatunk végre. Például legyen a compute.m fájl a következő:
function r = compute(x,fun)
r=fun(x);
Illetve definiáljuk a négyzetre emelés függvényét sqr = @(x) x.^2, ekkor a compute(x,sqr) hívással éppen x négyzetét számoljuk ki.
r=fun(x);
A második eset lehetőséget biztosít kifejezések, programok egyszerűsétésére. Az anonímus függvények törzse csak
egy egyszerű MATLAB utasítás vagy kifejezés lehet. Vegyük például a x = g * cos(omega * t) kifejezést, ahol t a változó, omega-t és g-t
pedig lekötjük. Ha egy másik függvénynek akarjuk ezt a kifejezést átadni, akkor az előző módszernél ideiglenesen létre kellene hozni egy M-fájl-t
amiben kiszámoljuk a kifejezést egy x-re, majd ezen a függvény referenciáját kell paraméterül adni. Ez azonban körülményes, az M-fájlra semmi szükségünk,
illetve g és omega konstansokat is le kell rögzíteni minden hívásnál.
Ha viszont anonímus függvényt írunk a kifejezésre és így adjuk paraméterül akkor az konstansokat egyszer kell rögzíteni és külön fájlt sem kell létrehozni.
Például:
g = 2.5; omega = 10;
quad(@(t) (g * cos(omega * t)), 0, 7)
Ezzel a kifejezés határozott integrálját számoljuk ki 0 és 7 között.
Az anonímus függvényeket lementhetjük egy mat fájlba a save anon.mat f utasítással, ahol f a függvény referenciája. Ha újból szükségünk
van rá például egy másik munkaasztalon, akkor a load anon.mat f parancsal vissza is tölthetjük.
quad(@(t) (g * cos(omega * t)), 0, 7)
Paraméterátadás
Nemcsak matlabban írt függvényeket használhatunk, hanem korábban elkészített C programkönyvtárakat is betölthetünk. Ehhez a loadlibrary('shrlib','hfile') parancsot kell használni. Melynek első paramétere a függvénykönyvtár .dll fájlja, a második pedig a függvényeket tartalmazó .h header fájl neve. Például az libmx könyvtár betöltéséhez:
hfile = [matlabroot '\extern\include\matrix.h'];
loadlibrary('libmx', hfile)
parancsot kell kiadnunk.
Ha a könyvtár információkat is le szeretnénk kérni, akkor a libfunctions libmx -full utasítást kell használnunk. Ezek C függvények,
éppen ezért híváskor is C adattípusokat várnak. Legtöbb esetben azonban közvetlen átadhatjuk a MATLAB adattípusokat is, és nem kell külön konverziót végeznünk.
Néhány általános szabály:
loadlibrary('libmx', hfile)
- A legtöbb skalár típust (int32, double, stb.) közvetlenül adhatjuk át.
- C-ben néhány argumentum, mint például **double vagy előredefiniált struktúrák, különböznek a standard MATLAB típusoktól. Ilyen esetben vagy mi magunk elvégezzük a konverziót, még átadás előtt, vagy rábízzuk ezt a feladatot a MATLAB-ra.
- A MATLAB nem támogatja a referencia szerinti paraméterátadást, de készíthetünk olyan argumentumot amely kompatibilis a C-beli referencia típussal. Ehhez a libpointer('type', 'value') parancsot kell kiadnunk, amely 'type' típusú referenciát készít a 'value' értékhez.
- A C függvények gyakran a referencia szerint átadott input paramétereket változtatják meg, ezekhez a MATLAB output argumentumot generál, hogy visszaadja ezeket az értékeket.