A Visual Basic (VB) a Microsoft cég által kifejlesztett programozási nyelv, illetve fejlesztői környezet.
A fejlesztőknek kényelmes és hatékony eszközt ad a Windows alkalmazások vizuális tervezéséhez.
A tervezéskor a hatékonyság helyett a gyors fejlesztésre helyezték a hangsúlyt.
Lehetővé teszi a gyors alkalmazásfejlesztést (Rapid Application Development) a grafikus interfésszel rendelkező alkalmazások terén.
Nagy előnye, hogy a Microsoft a legtöbb termékében valamilyen formában támogatja (a Windowsokban beépített értelmező különféle automatizálásokra, az Office-okban makrókként, illetve kiegészítő funkciókra, a webszervereknél mint ASP, valamint a Visual Studioban, mint különálló programnyelvet).
Az eredeti BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code - Kezdő szintű univerzális szimbolikus parancsnyelv) nyelvet
a Dartmouth College tanárai (Kemény János és Thomas Kurtz) dolgozták ki 1964-ben, azzal a céllal, hogy a diákokat
programozásra oktassanak.
A nyelv alapjait a Fortran programozási nyelv alapján tervezték meg. A BASIC interpretált nyelv, azaz a programot futás közben fordítja a gép saját nyelvére.
A nyelv igazi virágzását a 70-es években érte el, amikor a mikroszámítógépek alapvető programozási és rendszernyelvévé lépett elő. A 80-as
években az tartotta életben, hogy a Microsoft a GW-Basic, illetve később a QBasic nyelvet beépítette az MS-DOS operációs rendszerébe. Természetesen a Basic nyelv az
évek során egyre bővült, azonban alapvető jellegzetességei (kis erőforrásigény, egyszerűen megtanulható), korlátai (interpreteres, nem támogatja a korszerű programozási
módszereket) megmaradtak.
A 1990-es évek elejére sokan leírták a Basicet, mivel a Basic alapú mikroszámítógépek kora lejárt, PC-n a C/C++ és a Pascal nyelvek vívtak ki vezető szerepet.
A Windows 3.1 rendszer megjelenése után a Basic programozók lelkesen fogadták a Visual Basic 1.0 1991-es megjelenését, ami a legnagyobb megújítása lett a nyelvnek.
A Visual Basic a kezdetektől fogva egy vizuális fejlesztőrendszerre épülő objektumalapú nyelv volt. A Windows alkalmazások készítése azáltal vált gyorssá és egyszerűvé.
Az évek folyamán a Visual Basic nyelv egyre bővült és lassan a Microsoft cég technológiai megoldásainak letéteményesévé vált. Ez azt jelenti, hogy komponensek segítségével
a kezdő Windows-programozók is felhasználhatják a legbonyolultabb Windows alatti megoldásokat.
A Visual Basic rendszer és a fejlesztői környezet fejlődése:
Tovább segítette a nyelv terjedését két variánsa: Visual Basic for Applications (VBA) az Office programcsomag makrónyelve, a Visual Basic Script a Windows operációs rendszer scriptnyelve.
A Visual Basic 2002-ben jelentős átalakításon esett át: megjelent a Visual Basic .NET, ami teljesen objektumorientálttá tette a nyelvet, a .NET keretrendszerhez igazodva. A Visual Basic .NET-ben gyakorlatilag csak a kulcsszavak emlékeztetnek a klasszikus Basic-re, a változások olyan mélyrehatóak voltak, hogy még a klasszikus Visual Basic-kel sem kompatibilis visszafele. Emiatt több kritika érte és éri, sokak szerint csak nevében Basic, a legközelebbi rokonságban a C# nyelvvel van.
Főbb változások a Visual Basic .NET rendszerben: