A programok VI-kből (ablakokból) állnak. Minden egyes ablak esetén két munkaterületünk van. Az egyik szerkesztő ablakban jeleníthetjük meg a grafikai elemek elrendezését (Front panel). A vezérlők közül az ablakra húzhatunk elemeket. Itt adhatók meg esetleges kezdőértékek is. A másik szerkesztő ablakban adhatjuk meg a program logikai felépítését (Blokk diagram). Itt minden egyes vezérlőhöz tartozik egy grafikus jelecske. Itt adhatunk meg műveleteket, konstansokat is. Ezeket vonalakkal köthetjük össze, így hozható létre a program logikai felépítése:
A példaprogramon láthatunk két numerikus vezérlőt(control) , ami egy numerikus megjelenítőbe (indicator) kiszámolja a vezérlőkben lévő két érték összegét. A blokk diagramban látható, hogy a két vezérlő a kimenetén(kis nyilacskák jelzik) Két vezeték segítségével küldi az értékét az összeadás műveletnek, amely a kimenetén továbbítja ezt a megjelenítőnek. A blokk diagramon láthatunk egy megjegyzést is.
Az itt bemutatott program csak debug módban használható igazán, hiszen lefordítva mindössze a megadott két alapértelmezett értéket adja össze, majd befejeződik a program futása, így nem láthatunk semmit a program futásából. A későbbiekben láthatjuk, hogy hogyan tudjuk függvényként használni a most létrehozott VI-t.
Ezen találhatjuk meg az ablakra húzható vezérlőket.
Ez a paletta tartalmazza a blokk diagramban megadható függvényeket.
Itt adható meg, hogy épp mit akarunk csinálni a programmal. Választhatjuk az automatikus módot. Ekkor, attól függően, hogy hol áll az egerünk, különféle műveleteket hajthatunk végre. Általában megfelelő ez a mód, speciális esetekben érdemes megadni a művelet típusát:
Ekkor megadhatjuk az egyes vezérlők, vagy megjelenítők értékét, illetve válthatunk a blokk diagramban az egyes vezérlési szerkezetek (pl. case) egyes esetei között. A grafikus megjelenítő ugyanis egyszerre csak egyet mutat a case-ágak közül (lásd később).
Ezzel a móddal tudjuk mozgatni, illetve méretezni az egyes grafikai objektumokat, illetve blokk diagram elemeket, például megjegyzéseket, vezetékeket. Néhány blokk diagram elem, mint például adott hosszúságú tömb konstansok mérete is megadható ezzel az eszközzel.
Ezzel hozhatunk létre szövegeket a grafikus felületen, illetve, megjegyzéseket a blokk diagramban.
Ezzel hozhatunk létre vezetékeket a blokk diagramban.
Ez arra való, hogy balklikkel is elő lehessen hívni a legördülő menüt.
Ezzel lehet mozogni mind a programunk grafikus felületén, mind a blokk diagramban.
Töréspontok megadása az egyes vezetékekre vagy műveletekre.
Debug módban le lehet kérdezni az egyes vezetékeken lévő értékeket.
Ezzel lehet lekérdezni az egyes grafikai elemek, illetve blokk diagram elemek színét.
Ezzel adhatunk meg különböző színeket a grafikus felületnek. Ezen kívül, a programozási egységeknek (megjegyzések, ciklusok) is adhatunk különféle színeket a blokk diagramban.