Polimorfikus erős típusosság
A Miranda erősen típusos nyelv, ugyanis minden kifejezésnek és minden részkifejezésnek van típusa. Explicit típusdeklaráció nem szükséges, mivel ha a típus nincs specifikálva, akkor ezt a fordító kikövetkezteti a függvénydefiníció vizsgálata révén. Bármiféle következetlenség (inkonzisztencia), vagy valami konfliktus a specifikált típusok közt fordítási időben megjelenő hibaüzenetet eredményez. Így a típusok explicit specifikálása nagyon is ajánlott, mivel az sok információt ad a definiált függvényről. A felhasználó által definiált típusoknak célszerű beszédes nevet adni, ezzel is növelve a script olvashatóságát.Két előnye is van annak, hogy típusrendszer adható a nyelvhez. Először is helyes program írására sarkallja a programozót azáltal, hogy csak korrekten típusozott programot fogad el a fordító. Ha például a függvényhívás típusa nem egyezik a függvény definíciójában szereplő megfelelő típussal, akkor fordítási időben hiba generálódik. A másik előnye a típusos nyelvnek, hogy a típusinformációt fel lehet használni arra, hogy hatékony kódot generáljunk.
A típusos nyelvnek van azért néhány hátránya is. Szükséges, hogy befejeződjön a típusok összeillesztése fordítási időben. Bizonyítható, hogy van olyan eset, amikor nem lehet meghatározni minden kifejezés igazi típusát. Szerencsére egy olyan erőteljes típusrendszer, mint a Mirandában használt Milner-Mycroft séma, képes kikövetkeztetni és leellenőrizni a legtöbb kifejezés típusát, de néhány kifejezésnek még ebben a rendszerben sem adható meg a típusa.
Három primitív (alap) típus van, a num, bool, char. A num típus tartalmazza az integer (egész) és a floating point (lebegőpontos) számokat is, a különböző fajta számok kezelése futási időben történik, és egy típusként kezelendők. A bool típusnak kétfajta értéke lehet, a True, és a False. A char típus az ASCII karakterkészletet veheti fel értékül, a karakterkonstansokat sima aposztrófok közé írjuk, a speciális jeleket C-vel azonos módon jelöljük, például: 'a', '$', '\n' stb.
Ha T egy típus, akkor [T] a T típusú elemeket tartalmazó listák típusa. Például [[1,2],[2,3],[4,5]] típusa [[num]], azaz num-listák listája. A string konstansok [char] típusúak, azaz például egy "hello" string rövidített formája a ['h','e','l','l','o'] stringnek.
Ha T1 es Tn típusok, akkor (T1,...,Tn) az olyan tuple-k típusa melyek ilyen típusú elemeket tartalmaznak. Például a (True,"hello",36) típusa (bool,[char],num).
Ha T1 es T2 típusok, akkor T1->T2 azon függvények típusa, melyek T1 argumentumokkal rendelkeznek és T2 típusú az eredményük. Például a példaként már említett sum függvény [num]->num típusú, a quadsolve függvény pedig num->num->[num] típusú. (Megjegyzendő, hogy a -> jobb asszociatív)
A Miranda script-ek tartalmazhatnak típusdeklarációkat. Ezekben :: jelzi, hogy a baloldala jobboldali típusból való. Például
sq:: num->num || négyzetreemelés
sq n = n*n
ident:: num->num || identitás
ident x = x
inc:: num->num || inkrementálás
inc x = x+1
sqinc:: num->num
sqinc x = sq (inc x)
fac:: num->num || faktoriális
fac x = cond (x=0) 1 (x * fac x-1)
reverse [] = []
reverse (a:as) = reverse as ++ [a]
Ezt a függvényt karakterlistára alkalmazva eredményül szintén egy karakterekből álló listát kapunk, melyben a szöveg megfordítva
található. Ha számokból álló listára alkalmazzuk, akkor azt is megfordítja. Nagyon jó lenne, ha a típusrendszer engedné
alkalmazni az ilyen típusú függvényeket különböző fajtájú listákra is. A Miranda rendszere megengedi az ilyen típusdefiníciót,
a következőképpen: reverse:: [*]->[*]
ami azt jelenti, hogy argumentumként listákat fogad el, melyeknek elemei tetszôleges típusúak, és egy olyan listát ad eredményül,
mely elemeinek típusa az argumentum elemeinek típusával egyezik.A tetszőleges típusok jelölésére vannak az ún. általános típusváltozók, melyeket a *, **, ***, ... szimbólumokkal jelölünk. Egy változónév többször is előfordulhat egy típusdefinícióban, ilyen esetben az azonos név előfordulása azonos típust jelent. Nem egyező nevek csak olyan típust indukálnak, melyek nem azonosak. Ha a típusváltozó előfordul a típusdefinícióban, akkor a függvényt polimorf, vagy általános függvénynek nevezzük.
Például az identitás-függvény Mirandában:
id x = x
alakú és
id:: *->*
típusú. Azaz az identitás-függvény sokféle konkrét típusú lehet, nevezetesen minden olyan típus illeszkedik rá amelyben a *-ot konkrét típusra cseréljük. Például num->num, bool->bool.
Miranda típus-szerkezete (néhány korábban definiált példa típusa):
ack:: num->num->num
sum:: [num]->num
month:: [char]->bool
fst:: (*,**)->*
snd:: (*,**)->**
foldr:: (*->**->**)->**->[*]->**
perms:: [*]->[[*]]