Típusszerkezet
A PL/SQL egy erőssen típusos nyelv, vagyis minden konstansnak és változónak fordítási időben ismernünk kell a típusát. A változókat használat előtt definiálni kell. (A NULL, mint érték, némiképp kivétel ez alól a szabály alól - persze érthető okokból. Vigyázzunk azonban a NULL-lal! Viselkedése meglehetősen kiszámíthatatlan, mivel a beépített SQL eljárások és függvények nem egységesen "viszonyulnak" hozzá.)
Az adattípusok lehetnek:
- beépített adattípusok
- felhasználói adattípusok
Elemi típusok
A nyelv - tekintve, hogy az SQL nyelv kiterjesztése, és így szükségszerűen támogatja a natív SQL típusok használatát - meglehetősen nagy számú beépített adattípussal rendelkezik.
A PL/SQL adattípusainak csoportosítása:
- Skalár típus
- Összetett típus
- Referenciatípus
- LOB típus
Az alábbi ábra mutatja a lehetséges típusok csoportjait:
Skalár típus(ok)
A skalár típusok funkciója és használata talán nem igényel különösebb magyarázatot. Vegyük észre, hogy a PL/SQL valóban kiterjeszti az SQL nyelvet, hiszen míg tartalmazza ugyan a beépített standard SQL típusokat, addig megtalálható benne például a logikai (BOOLEAN) típus is, amely nem része a szabványos SQL nyelvnek.
A BINARY_INTEGER megfelel az SQL-beli NUMBER(38)-nak, csak annyi különbséggel, hogy ez bináris. A POSITIVE és a NATURAL a BINARY_INTEGER altípusai, azaz a POSITIVE tartománya 1-től, a NATURAL típusé 0-tól kezdődik, és mindkettőé addig tart, amíg a BINARY_INTEGER tartománya.
A LONG, a RAW és a LONGRAW a VARCHAR2 altípusai. Ezek bináris adatokat tartalmaznak, melyeket "nem akarunk megjeleníteni".
LOB típus(ok)
A LOB (Large OBject) típusok strukturálatlan adatok (pl. szöveg, kép, hang video) nagy méretű (akár 4 Gigabyte-os méretű) blokkjainak kezelésére alkalmasak. Ezek a típusok támogatják az adatok gyors, hatékony, véletlenszerű elérést. A LOB típusok ún. LOB-lokátorokat tartalmaznak, amelyek valójában pointerek. Ezek a LOB-értékek vagy egy külső állományban vagy az adatbázis tábláiban tárolódnak.
Mutató és referencia típus(ok)
A referencia típusok gyakorlatilag a pointer-ek PL/SQL-beli megfelelői. Amint az az ábráról is leolvasható, kétfajta referencia típust támogat a PL/SQL.
A REF CURSOR típus kifejezetten a CURSOR típusú változók esetén használják. Szükségességét többek között az indokolja, hogy a CURSOR típus - speciális jellegéből adódóan - nem lehet például eljárások, illetve függvények paramétere, amely egy igen nagy korlátozás a nyelv hatékonyságát tekintve. A REF CURSOR típus feloldja ezt a korlátot, ugyanis REF CURSOR típusú változót nyugodtan használhatunk eljárás paramétereként.
A másik referencia típus a REF . Ez - akárcsak a REF CURSOR - egy pointer típus, és alapvetően arra szolgál, hogy az eljárások, stb. megoszthassanak egymással bizonyos adatokat (ebben szintén hasonlít a REF CURSOR-ra). A különbség, hogy ebben az esetben a mutató egy objektumra mutat, amelynek adatmezői, illetve metódusai is lehetnek. Ezeket el kell tudnunk érni a referencián keresztül, azonban a PL/SQL ezt nem oldja fel automatikusan, hanem kénytelenek vagyunk a REF operátor párját, a DEREF (dereference) operátort használni.
Példa:
DECLARE
p_ref REF Person;
phone_no VARCHAR2(15);
BEGIN
...
phone_no := p_ref.phone_number;
A példa használja a Person típust. Egyelőre ezzel ne foglalkozzunk, elég annyit tudnunk, hogy ez egy tetszőleges objektum típus, amelynek van egy phone_number nevű attribútuma.
A példa utolsó utasítása illegális, és fordítási hibát okoz. A pont, mint operátor nem oldja fel a pointer referenciákat. Ezt kénytelenek vagyunk manuálisan megtenni, például a következő módon:
DECLARE
p Person;
p_ref REF Person;
phone_no VARCHAR2(15);
BEGIN
...
SELECT DEREF(p_ref) INTO p FROM dual;
phone_no := p.phone_number;
A többszörös referenciákra a módszer értelemszerűen a DEREF operátor többszöri alkalmazásával kibővíthető.
Típuskonstrukciók
Tömb típus(ok)
Változó méretű tömbök (VARRAY - Variable size array)
Ez a típus áll a legközelebb a hagyományos értelemben vett tömbtípushoz. A deklarációkor meg kell adni egy maximális méretet, amelyet a program futása során a tömb nem léphet túl. Az elemeket 1-től n-ig indexeli. A tömb elemek elérésére a () operátort használhatjuk.
TYPE IS {VARRAY | VARYING ARRAY} () OF [NOT NULL];
A max_méret csak Pozitív egész szám lehet.
Beágyazott táblák (nested table)
A beágyazott tábla egy olyan vektor, amelynek nincs felső korlátja. A mérete dinamikusan nő, ahogyan egyre több és több elemet szúrunk be a táblába. A tábla elemei egész számokkal vannak indexelve. De nem biztos, hogy egy adott index-intervallumban minden indexhez tartozik érték a táblában. Lehetnek benne lyukak is. Szerencsére a tervezők számos előre definiált függvényt készítettek, amelyek megkönnyítik a beágyazott táblák kezelését. Létrehozásának szintaxisa a következő:
TYPE típus_név IS TABLE OF elem_típus [NOT NULL];
Asszociatív tömbök (index-by table)
Az asszociatív tömböt úgy kell elképzelni, mint egy halmazt, amely (kulcs, érték) párokat tartalmaz. A kulcsnak egyedinek kell lennie. A tömb mérete nem korlátos. Gyakorlatilag csak a memória véges mérete szab határt a tömb méretének. Mivel a kulcsok egyértelműen meghatározzák a hozzájuk tartozó értéket, az elemek elérése nagyon gyorsan történik. A kulcs string vagy szám típus lehet. A következőképpen hozhatunk létre egy asszociatív tömböt:
TYPE IS TABLE OF [NOT NULL] INDEX BY [PLS_INTEGER | BINARY_INTEGER | VARCHAR2()]; INDEX BY ;
A kulcs_típus BINARY_INTEGER, PLS_INTEGER vagy VARCHAR2 lehet, illetve ezek altípusai.
Példa:
TYPE név IS TABLE OF elemtípus [NOT NULL] INDEX BY binary_integer;
Ebben az esetben BINARY_INTEGER lesz az indextípus, azaz az indexek a BINARY_INTEGER tartományból kerülnek ki. PL/SQL tábla típusú változó használata:
Tabla(-205) := érték;
Tabla(2000) := érték;
Ebben az esetben két eleme lesz csak a táblának, azaz a tábla egy adott indexű elemének értéket adva hozhatjuk létre konkrétan az adott elemet. Ha olyan elemre hivatkozunk, amit nem töltöttünk fel (pl. Tabla(557)-re), akkor NO_DATA_FOUND hibát kapunk.
A tábla kinullázása a tabla := 0; paranccsal történik, ekkor a megfelelő elemek 0-t kapnak értékül.
Amennyiben a táblát a NOT NULL opcióval hoztuk létre, akkor a táblának nem lehetnek ismerterlen (azaz NULL) értékei.
Direktszorzat típus
Rekordok
Rekord típus definiálása:
TYPE név IS RECORD
( név1 típus1
név2 típus2
.
.
);
A %TYPE és a %ROWTYPE:
Sok esetben, egy PL/SQL változó arra való, hogy egy meglévő relációban lévő adatokat manipuláljunk. Ebben az esetben elvárandó, hogy a változó típusa megeggyezen a tábla-oszlop típusával. Ha ez nem így van (típuskülönbözőség), akkor az értékadások és összehasonlítások nem biztos, hogy úgy működnek, ahogyan azt elvárnánk. Ahelyett, hogy explicit megmondanánk a változó típusát, biztonságosabb a %TYPE operátor használata. Például:
myName Students.name%TYPE;
A myName ekkor olyan típusú lesz, amilyennek a Students tábla name oszlopát deklarálták.
Egy változó lehet egy rekord típusú is, melynek több mezője van. Ilyen esetben a legegyszerűbb módszer a %ROWTYPE használata a reláció nevén. Az eredmény egy rekord típus lesz, olyan mező nevekkel és típusokkal, amilyenek a tábla attribútumai. Például:
beerTuple Beers%ROWTYPE;
A kódrészlet létrehoz egy beerTuple változót rekordként, aminek a mezői name és manufacture lesz, mivel a reláció sémája: Beers(name, manufacture).
Típuskonverziók
Egy nem korlátozott altípus minden további konverzió, stb. nélkül kompatibilis a bázis-típusával. A korlátozásokkal rendelkező altípus szintén kompatibilis bázis-típusával, azonban vigyázzunk, hogy a programunk futása közben ne sértsük meg a korlátozást, ugyanis az futási idejű hibát okoz (kivételt vált ki). Tipikus programozói hiba például egy korlátozott hosszú sztringnek (pl. VARCHAR2(10)) egy, a korlátnál hosszabb (jelen esetben ez több, mint tíz karakter hosszú) sztring értékül adása.
Eltérő altípusok kompatibilisek egymással, ha megegyezik a bázis-típusuk. A bázis-típus eltérése esetén is lehetséges konverzió nélküli kompatibilitás, például az azonos családba tartozó típusok esetén (pl. CHAR - VARCHAR2), de minden más esetben konverzióhoz kell folyamodnunk. Ezt néhány esetben a nyelv automatikusan megteszi (implicit konverzió), de mi is használhatunk konverziós függvényeket (explicit konverzió).
A következő táblázat tartalmazza az implicit konverzió lehetséges eseteit. Ha az ezen kívül eső esetekben nem alkalmazunk explicit konverziót, akkor fordítási hibát fogunk kapni.
Változók, konstansok
A változókat használatuk előtt deklarálni kell:
változó_név típus;
változó_név típus := érték;
Egy változót kötelezően inicializálnunk kell. Ez nem történik meg automatikusan, minden változó a deklarálás után a NULL értéket veszi fel. Egy változónak a ':=' operátorral adhatunk értéket. Példa:
szam NUMBER;
sorszam ugyfel.sorszam%TYPE;
tmp_str VARCHAR2(100) := 'Default ertek';
Konstansokat a következőképpen hozhatunk létre:
konstans_név CONSTANT típus := érték;
Példa:
credit_limit CONSTANT NUMBER := 5000;