• Kezdő oldal
• Bevezetés
• Nyelvi elemek
  • Az ELAN programozási nyelv jellemzői
  • Alapfogalmak
• Típusok, típuskonstrukciók
  • Konkrét típusok
  • Új típusok képzése
• Utasítások, vezérlési szerkezetek
  • Értékadás
  • Szekvencia
  • Elágazások
  • Ciklusok
  • Beolvasás, kiírás
  • Finomítás
  • Megjegyzés
• Alprogramok, modulok
  • Az ELAN programegységei
  • Specialitások
  • Az ELAN1 beépített operátorai és eljárásai
• Absztrakt adattípusok
• Sablonok
• Kivételkezelés
• Objektum-orientált programozás
• Helyesség
  • Az ELAN programozási környezete
  • Az ELAN tesztkörnyezeti elemei
  • Az ELAN1 hibaüzenetei
• Párhuzamosság
• Szabványos könyvtárak
• Fordítók
• További információk
  • Könyvek magyar, angol nyelven
  • Linkek az Interneten
• Példaprogramok
  • Egy 1 és 50 közötti egész szám prímtényezős felbontását kiíró program.
  • Egy új típust - a komplex szám típust - és a hozzá tartozó operátorokat megvalósító program.
• Készítők
  • Neve, e-mailje
  • Aktuális felelős neve, e-mailje

Az ELAN programozási nyelv

Alprogramok, modulok

5. Alprogramok, modulok

Ez a fejezet az alábbi című alfejezeteket tartalmazza:
5.1. Az ELAN programegységei
5.2. Specialitások
5.3. Az ELAN1 beépített operátorai és eljárásai

5.1. Az ELAN programegységei

Ez az alfejezet az ELAN nyelv programegységeit ismerteti, melyek az alábbiak:
5.1.1. Eljárás
5.1.2. Függvény
5.1.3. Operátor
5.1.4. Típus

Négyféle programegységet fogunk megvizsgálni: az eljárást, a függvényt, az operátort, és a típust.

5.1.1. Eljárás

Az ELAN nyelvben is létezik a "hagyományos" eljárás fogalom. A programban az eljárások az alulról felfelé (azaz: Bottom-up) irányuló építkezés eszközei, szemben a finomításokkal, melyek az algoritmus felülről lefelé (azaz: Top-down) irányuló építésének eszközei.

Az ELAN eljárásai sorrendben az alábbi három részből állnak:
- fej
- törzs
- vég

1.) Eljárásfej

Az eljárásfej tartalmazza az adott eljárás nevét, paramétereinek típusát, hozzáférési jogát, és ha van neki, akkor a visszaadott érték típusát. A hozzáférési jog vagy CONST, vagy pedig VAR lehet.


CONST

CONST fajtájú hozzáférési jog esetén az adott eljárás a paraméternek az értékét kapja meg. Ez azt jelenti, hogy hiába változik meg az adott paraméter értéke az adott eljáráson belül, a megváltozott érték nem kerül vissza a főprogramhoz.


VAR

VAR fajtájú hozzáférési jog esetén az adott eljárás a paraméternek a címét kapja meg. Ez azt jelenti, hogy ha az adott paraméter értéke az adott eljáráson belül megváltozik, akkor a megváltozott érték visszakerül a főprogramhoz, és a főprogram is az adott paraméter megváltozott értékét fogja használni a továbbiakban.


Az eljárásfej formája az alábbi a) vagy pedig b) pontban megadott alakú lehet:

a)



b)



A b)-beli eljárásfej-forma a függvényként használandó eljárások definíciójában használatos.


A formális paraméterlista megadási módjának alakja az alábbi:




Egy adott eljárás kaphat paraméterként másik eljárást is. Ilyenkor a formális paraméterlistába be kell írnunk a kapott eljárás eredményének a típusát és paramétereit (virtuális paraméterlista), ha vannak. A paraméterként átadott eljárást a következő módon kell leírnunk:




Virtuális paraméterlista:

A virtuális paraméterlista hasonlóan adható meg, mint a formális paraméterlista, de a virtuális paraméterlista nem tartalmazza a paraméterek nevét.


2.) Eljárástörzs

Az eljárás törzse az adott eljárás utasításaiból (azaz a gyökérből), és a gyökér által használt finomításokból (Top-down rész) áll.


3.) Eljárásvég



Az ELAN eljárásai - és a többi programegység is - egymástól függetlenül, tetszőleges sorrendben helyezhetők el.



A lokális finomítások, az őket megelőző, az eljárástörzset lezáró .-tal együtt elmaradhatnak.

Paramétereik változók, konstansok, valamint további eljárások, függvények, operátorok is lehetnek. Több paraméter esetén egymástól vesszővel választjuk el őket. Az egymás után felsorolt, azonos típusú és hozzáférési jogú (CONST, VAR) változóknál a típust és a hozzáférési jogot elég az elsőnél megadni, s a többiek nevét az ő nevétől vesszővel elválasztani.


A formális paraméterek (azaz: változók, konstansok, valamint további eljárások, függvények, operátorok) megadási módjai:



A virtuális paraméterek megadása a formális paraméterekére hasonlít, de nem tartalmaz változóneveket:



Példa: (függvénytabellázás)

Eljárás hívása

Az eljáráshívás egyszerűen a név és az aktuális paraméterek leírásával történik:



Az aktuális paramétereknek meg kell felelniük a deklarációnál felsorolt formális paramétereknek számban, sorrendben, típusban, hozzáférési jogban. Tehát például ha a formális paraméterlistában egy adott paraméter VAR hozzáférési joggal van megadva, akkor az adott formális paraméterhez tartozó aktuális paraméter sem lehet konstans, hanem csak változó lehet.

Az aktuális paraméterek változók, kifejezések, függvények, eljárások, és operátorok lehetnek. Megadási módjuk:



Ha az aktuális paraméterekből több van, akkor egymástól vesszővel kell elválasztani őket.

Példa: (a függvénytabellázás hívása)



Példák:



Az osszeg1 eljárás az eredményt az r nevű cím szerint átadott paraméterben adja vissza. Az osszeg2-t függvényként használhatjuk. Eredménye az utolsó sorban található kifejezés értéke lesz. Ha a függvény végén elágazás van, akkor az elágazás minden ágába ugyanolyan típusú értéket kell írnunk. A két eljárást az alábbi módon tudjuk használni:

5.1.2. Függvény

A függvény formailag az eljáráshoz nagyban hasonlító szerkezet, a függvényérték típusa azonban a legtöbb programozási nyelvvel ellentétben itt tetszőleges lehet.



Mint a függvényszerű finomításoknál, úgy itt is a függvény utolsó utasítása helyén szereplő kifejezés adja a függvény értékét. A függvények paraméterei pontosan olyanok lehetnek, mint az eljárások paraméterei. Használatuk formája is pontosan olyan, csak nem önálló utasításként, hanem kifejezés részeként szerepelhetnek.

Példa: (n faktoriális)



A függvények (és az eljárások) lehetnek rekurzívak is:

Példa: (n faktoriális)

5.1.3. Operátor

Az operátorok egy- vagy kétargumentumú függvények helyett alkalmazható infix (egy argumentum esetén prefix) műveletek.



Az operátorok minden jellemzője (paraméterek, használat) azonos a függvényekével, nevük azonban nagybetűs vagy pedig - szokásos - műveleti jel (pl. +, -, * stb.)

Példa: (valós szám kerekítése db darab tizedesjegyre)


Az operátorok egy speciális fajtája nem a függvényekhez, hanem az eljárásokhoz hasonlít, első paraméterüket változtatják meg (ilyen volt az előző részben szerepelt INCR és DECR operátor).



Ez a fajta operátor tehát nem kifejezésekben, hanem utasítások helyén szerepelhet.

Példa: (valós szám kerekítése db darab tizedesjegyre)

5.1.4. Típus

A típus az ELAN-ban önálló programegység, de a Pascalhoz hasonlóan itt is csak a szerkezet megadásáról beszélhetünk.



A típusnév kötelezően nagybetűs azonosító kell legyen. A típusdefiníció sokféleségét a következő részben az összetett típusokkal kapcsolatban fogjuk megvizsgálni.

Új típusokra a típusnév egyben konstrukciós függvény:



Példa:


Nem azonos a típusuk az alábbiaknak:


Különböző típusúak, de azonos szerkezetűek az alábbi konstansok:

5.2. Specialitások

Ez az alfejezet az ELAN nyelvvel kapcsolatban további két témakört ismertet, melyek az alábbiak:
5.2.1. Fájlkezelés
5.2.2. Véletlenszámok

5.2.1. Fájlkezelés

A jelenlegi ELAN csak szekvenciális szövegfájlok kezelésére képes. Egy szekvenciális fájlt vagy olvasásra, vagy pedig írásra lehet megnyitni. Ezt a tényt rögzíti egy típus, s annak két konstans függvénye:



A fájltípus egy rekorddal - az úgynevezett fájlleíró rekorddal - írható le, amely mindazt az információt tartalmazza, amelyre a fájl olvasásakor szükség lehet. Ezek közül a felhasználható mezők az alábbiak:



File típusú változó definiálása, illetve a fájl megnyitása és lezárása a következőképpen történhet:



Egy adott fájl olvasásra történő megnyitásakor az aktuális könyvtárban az adott nevű fájlnak már léteznie kell.
Egy adott fájl írásra történő megnyitása esetén:
a) ha az aktuális könyvtárban már létezik az általunk megadott nevű fájl, akkor azt a fájlt az ELAN előbb kitörli az aktuális könyvtárból, majd ezután létrehozza az adott nevű üres fájlt.
b) ha az aktuális könyvtárban még nem létezik az általunk megadott nevű fájl, akkor az ELAN létrehozza az adott nevű üres fájlt.

A többi fájlkezelő műveletet néhány konkrét feladaton keresztül nézzük meg.

Feladat1: Készítsünk fájllistázó programot, amely soronként írja ki a fájlt a képernyőre!

A megoldáshoz olyan műveletre van szükségünk, amely a fájlból egyszerre egy sort tud kiolvasni. (Az analógia miatt az olvasó eljárásokkal párhuzamosan mindig közöljük az író eljárásokat is.) A sorolvasás, sorírás műveletek a fájlon kívül egy szöveg típusú változót használnak paraméterként.



A listázás befejezéséhez szükségünk van a fájl vége elérésének érzékelésére. Ezt megoldhatjuk a fájl típusú változó megfelelő mezőjének megvizsgálásával, de használhatjuk rá a fájlvége függvényt is:



A megoldásban a sorok képernyőre tördelésével nem foglalkozunk.

Megoldás:



Feladat2: Készítsünk fájllistázó programot, amely szavanként írja ki a fájlt a képernyőre!

Itt olyan beolvasásra van szükségünk, amelynek egy szó (illetve egy egész vagy valós szám) lehet a paramétere. Ahogyan a billentyűzetről való beolvasásnál, úgy a fájloknál is igaz, hogy a szöveg típusú adatok beolvasásakor a feltételezett határoló jel a szóköz. A beolvasás és a kiírás a következő alakú:



Megoldás:



Feladat3: Készítsünk fájllistázó programot, amely betűnként írja ki a fájlt a képernyőre!

A feladat megoldásához olyan beolvasásra van szükség, amely adott darabszámú karakter beolvasására képes. Ez a művelet nagyon hasonlít a billentyűzetről olvasás műveleteire.



Megoldás:



Feladat4: Készítsünk fájllistázó programot, amely mondatonként írja ki a fájlt a képernyőre!

A feladat megoldásához olyan beolvasásra van szükség, amely adott végjelig (most éppen a pontig) olvas. Ez a művelet nagyon hasonlít a billentyűzetről olvasás műveleteire.



Megoldás:


A feladatok végignézése után még felsorolunk néhány kiegészítő műveletet.

Szekvenciális outputfájloknál - a képernyőhöz hasonlóan - szükségünk lesz soremelés műveletre (kivéve, ha a put line eljárást használjuk):



A fájl állapotának további lekérdező függvényei (a fájl típusú változó megfelelő mezői értékét adják):




Végezetül a fájlokat törlő eljárás amely tetszőleges fájlt töröl úgy, hogy
a) ha a törlendő fájl éppen nincs megnyitva, akkor törli,
b) ha pedig a törlendő fájl éppen meg van nyitva olvasásra vagy írásra, akkor előbb lezárja, majd utána törli a fájlt.

5.2.2. Véletlenszámok

Véletlen jelenségek is modellezhetők ELAN-ban, de ezek használatához meg kell ismerkednünk a véletlenszámokkal.

A véletlenszámgenerálás szokás szerint két lépésből áll: először be kell állítani a generátor kezdőértékét, majd pedig a generáló eljárást használhatjuk, ahányszor csak szükségünk van rá.

A generátor kezdőértékének beállítása egy egyszerű eljárással megoldható:



Ebben az esetben minden programfutásnál a megadott kezdőértékről indul a véletlenszámgenerátor, s így mindig ugyanazt a véletlenszámsorozatot adja. Ha kezdőértéket nem állítunk be, akkor a memória adott címén talált - véletlenszerű - érték lesz a kezdőérték.

Nézzünk néhány "klasszikus" feladatot példaként véletlenszámok alkalmazására!


Feladat1: Szimuláljunk a számítógéppel 10 darab kockadobást!

A kockadobás eredményei olyan számok, amelyek 1 és 6 közöttiek, s értékük előre nem jósolható meg. A feladat megoldásához egy függvény áll rendelkezésünkre:



A függvény a két határ - mint zárt intervallum - közötti véletlen egész számot ad értékül. Használjuk fel ezt a megoldásban!

Megoldás:



Feladat2: Keverjük össze számítógéppel az angol ábécé magánhangzóit!

Ha a magánhangzókat egy tömbben tároljuk, akkor a véletlenszámmal való tömbindexelést kell megoldanunk. A keverés lényege: az 1. lépésben cseréljük fel a tömb 1. elemét a mögötte levők valamelyikével! A véletlenszámgenerátor minden hívása újabb véletlenszám generálását eredményezi, ezért egy új változóba kell tenni a véletlenszámot, s a későbbiekben azt felhasználni.

Megoldás:



Feladat3: Szimuláljunk a számítógéppel 5 darab pénzfeldobást!

Az alapprobléma az, hogy a pénzérme nem számjellegű információt tartalmaz, hanem a FEJ vagy ÍRÁS esetek valamelyikét. Mindkét eset azonos (= 0.5) valószínűséggel fordul elő. Ennek a feladatnak a megoldásához olyan véletlenszámgenerátorra van szükségünk, amellyel adott valószínűségű eseményeket játszhatunk le. Erre a célra egy olyan függvényt fogunk használni, amely a [0, 1) balról zárt, jobbról nyílt intervallumban ad egyenletes eloszlású véletlen valós számokat:



Megoldás:



Feladat4: Szimuláljuk a síkbeli véletlenszerű bolyongást!

Bolyongáskor irányt választunk véletlenszerűen: a pozitív X-tengellyel bezárt szög az óramutató járásával ellentétes irányú. Az irány 0 és 2*pí közötti véletlen valós szám lehet. Ezt a [0, 1) intervallumbeli véletlen valós számból transzformációval kaphatjuk.

Megoldás:

5.3. Az ELAN1 beépített operátorai és eljárásai

Ez az alfejezet az ELAN1 nyelv beépített operátorait és eljárásait ismerteti, melyek az alábbiak:
5.3.1. Egész (azaz: INT) típusú adatok kezelésére használható elemi programegységek
5.3.2. Valós (azaz: REAL) típusú adatok kezelésére használható elemi programegységek
5.3.3. Szöveg (azaz: TEXT) típusú adatok kezelésére használható elemi programegységek
5.3.4. Fájl (azaz: FILE) típusú adatok kezelésére használható elemi programegységek
5.3.5. Logikai (azaz: BOOL) típusú adatok kezelésére használható elemi programegységek
5.3.6. Egyéb célokra használható elemi programegységek

Most pedig jöjjön az ELAN1 elemi programegységeinek listája.
A leírás első oszlopában az egyes függvények, operátorok által visszaadott eredmény típusa van. Ezután következik magának az objektumnak a típusa, ami PROC (azaz: eljárás), OP (azaz: operátor), vagy pedig LET (azaz: szinoníma) lehet. Ezután jön a név. Végül pedig eljárások és operátorok esetén a formális paraméterlista következik. A szinonímák mellett az egyenlőségjel után azok értékét írtuk.

5.3.1. Egész (azaz: INT) típusú adatok kezelésére használható elemi programegységek

TYPE INT

Visszaadott eredmény típusa	Objektum típusa	Objektum neve	Formális paraméterlista
	PROC	get	(INT VAR x)
	PROC	put	(INT CONST x)
BOOL	OP	=	(INT CONST x, y)
BOOL	OP	<>	(INT CONST x, y)
BOOL	OP	<	(INT CONST x, y)
BOOL	OP	<=	(INT CONST x, y)
BOOL	OP	>	(INT CONST x, y)
BOOL	OP	>=	(INT CONST x, y)
INT	OP	+	(INT CONST x, y)
INT	OP	-	(INT CONST x, y)
INT	OP	*	(INT CONST x, y)
INT	OP	DIV	(INT CONST x, y)
INT	OP	MOD	(INT CONST x, y)
INT	OP	**	(INT CONST x, y)
INT	OP	+	(INT CONST x)
INT	OP	-	(INT CONST x)
	OP	INCR	(INT VAR x, INT CONST y)
	OP	DECR	(INT VAR x, INT CONST y)
INT	OP	SIGN	(INT CONST x)
INT	OP	ABS	(INT CONST x)
INT	PROC	sign	(INT CONST x)
INT	PROC	abs	(INT CONST x)
BOOL	PROC	even	(INT CONST x)
BOOL	PROC	odd	(INT CONST x)
INT	PROC	max	(INT CONST x, y)
INT	PROC	min	(INT CONST x, y)
INT	PROC	trunc	(REAL CONST x)
INT	PROC	round	(REAL CONST x)
INT	PROC	int	(TEXT CONST t)
INT	PROC	ascii	(TEXT CONST t)
INT	PROC	code	(TEXT CONST t)
INT	PROC	digit	(TEXT CONST t)
INT	PROC	maxint
INT	PROC	minint

5.3.2. Valós (azaz: REAL) típusú adatok kezelésére használható elemi programegységek

TYPE REAL

Visszaadott eredmény típusa	Objektum típusa	Objektum neve	Formális paraméterlista
	PROC	get	(REAL VAR x)
	PROC	put	(REAL CONST x)
BOOL	OP	=	(REAL CONST x, y)
BOOL	OP	<>	(REAL CONST x, y)
BOOL	OP	<	(REAL CONST x, y)
BOOL	OP	<=	(REAL CONST x, y)
BOOL	OP	>	(REAL CONST x, y)
BOOL	OP	>=	(REAL CONST x, y)
REAL	OP	+	(REAL CONST x, y)
REAL	OP	-	(REAL CONST x, y)
REAL	OP	*	(REAL CONST x, y)
REAL	OP	/	(REAL CONST x, y)
REAL	OP	/	(INT CONST x, y)
REAL	OP	MOD	(REAL CONST x, y)
REAL	OP	**	(REAL CONST x, INT CONST y)
REAL	OP	**	(REAL CONST x, y)
REAL	PROC	sqrt	(REAL CONST x)
REAL	OP	+	(REAL CONST x)
REAL	OP	-	(REAL CONST x)
	OP	INCR	(REAL VAR x, REAL CONST y)
	OP	DECR	(REAL VAR x, REAL CONST y)
INT	OP	SIGN	(REAL CONST x)
REAL	OP	ABS	(REAL CONST x)
INT	PROC	sign	(REAL CONST x)
REAL	PROC	abs	(REAL CONST x)
REAL	PROC	max	(REAL CONST x, y)
REAL	PROC	min	(REAL CONST x, y)
REAL	PROC	real	(INT CONST x)
REAL	PROC	real	(TEXT CONST x)
REAL	PROC	maxreal
REAL	PROC	smallreal
	LET	pi = 3.141592653589793
REAL	PROC	sin	(REAL CONST x)
REAL	PROC	cos	(REAL CONST x)
REAL	PROC	tan	(REAL CONST x)
REAL	PROC	arctan	(REAL CONST x)
REAL	PROC	arccos	(REAL CONST x)
REAL	PROC	arcsin	(REAL CONST x)
	LET	e = 2.71828182845904
REAL	PROC	exp	(REAL CONST x)
REAL	PROC	ln	(REAL CONST x)
REAL	PROC	log10	(REAL CONST x)
REAL	PROC	log2	(REAL CONST x)

5.3.3. Szöveg (azaz: TEXT) típusú adatok kezelésére használható elemi programegységek

TYPE TEXT

Visszaadott eredmény típusa	Objektum típusa	Objektum neve	Formális paraméterlista
	PROC	get	(TEXT VAR t)
	PROC	get	(TEXT VAR t, INT CONST maxhossz)
	PROC	get	(TEXT VAR t, TEXT CONST végjel)
	PROC	put	(TEXT CONST t)
BOOL	OP	=	(TEXT CONST x, y)
BOOL	OP	<>	(TEXT CONST x, y)
BOOL	OP	<	(TEXT CONST x, y)
BOOL	OP	<=	(TEXT CONST x, y)
BOOL	OP	>	(TEXT CONST x, y)
BOOL	OP	>=	(TEXT CONST x, y)
INT	OP	LENGTH	(TEXT CONST t)
INT	PROC	length	(TEXT CONST t)
TEXT	OP	+	(TEXT CONST x, y)
	OP	CAT	(TEXT VAR x, TEXT CONST y)
TEXT	OP	*	(INT CONST n, TEXT CONST t)
TEXT	PROC	compress	(TEXT CONST t)
TEXT	PROC	text	(TEXT CONST t, INT CONST hossz)
TEXT	PROC	text	(TEXT CONST t, INT CONST hossz, kezdet)
TEXT	PROC	subtext	(TEXT CONST t, INT CONST kezdet)
TEXT	PROC	subtext	(TEXT CONST t, INT CONST kezdet, vég)
TEXT	OP	SUB	(TEXT CONST t, INT OP i)
	PROC	replace	(TEXT VAR t, INT CONST kezd, TEXT CONST új)
	PROC	change	(TEXT VAR t, TEXT CONST régi, új)
	PROC	change all	(TEXT VAR t, TEXT CONST régi, új)
INT	PROC	pos	(TEXT CONST t, sz)
INT	PROC	pos	(TEXT CONST t, sz, INT CONST kezdet)
INT	PROC	pos	(TEXT CONST t, sz, INT CONST kezdet, vég)
TEXT	OP	HEAD	(TEXT CONST t)
TEXT	OP	TAIL	(TEXT CONST t)
TEXT	PROC	ascii	(INT CONST kód)
TEXT	PROC	code	(INT CONST kód)
TEXT	PROC	digit	(INT CONST i)
TEXT	PROC	text	(INT CONST i)
TEXT	PROC	text	(INT CONST i, méret)
TEXT	PROC	text	(REAL CONST r)
TEXT	PROC	text	(REAL CONST r, INT CONST méret)
TEXT	PROC	text	(REAL CONST r, INT CONST méret, periódus)
	LET	niltext = ""
	LET	blank = " "
	LET	quote = """

5.3.4. Fájl (azaz: FILE) típusú adatok kezelésére használható elemi programegységek

TYPE FILE
TYPE TRANSPUTDIRECTION

Visszaadott eredmény típusa	Objektum típusa	Objektum neve	Formális paraméterlista
FILE	PROC	sequential file	(TRANSPUTDIRECTION CONST d, TEXT CONST azonosító)
TRANSPUTDIRECTION	PROC	input
TRANSPUTDIRECTION	PROC	output
	PROC	close	(FILE CONST f)
	PROC	erase	(FILE CONST f)
	PROC	line	(FILE CONST f)
	PROC	line	(FILE CONST f, INT CONST i)
	PROC	putline	(FILE CONST f, TEXT CONST t)
	PROC	put	(FILE CONST f, INT CONST i)
	PROC	put	(FILE CONST f, REAL CONST r)
	PROC	put	(FILE CONST f, TEXT CONST t)
	PROC	getline	(FILE CONST f, TEXT VAR t)
	PROC	get	(FILE CONST f, INT VAR i)
	PROC	get	(FILE CONST f, REAL VAR r)
	PROC	get	(FILE CONST f, TEXT VAR t)
	PROC	get	(FILE CONST f, TEXT VAR t, INT CONST hossz)
	PROC	get	(FILE CONST f, TEXT VAR t, TEXT CONST vég)
INT	PROC	max line length	(FILE CONST f)
TEXT	PROC	name	(FILE CONST f)
BOOL	PROC	opened	(FILE CONST f)
BOOL	PROC	new	(FILE CONST f)
BOOL	PROC	eof	(FILE CONST f)
	PROC	new file	(TEXT CONST név)
	PROC	old file	(TEXT CONST név)
	PROC	close file
	PROC	erase file	(TEXT CONST név)
	PROC	write	(INT CONST i)
	PROC	write	(REAL CONST r)
	PROC	write	(TEXT CONST t)
	PROC	write line
	PROC	read	(INT VAR i)
	PROC	read	(REAL VAR r)
	PROC	read	(TEXT VAR t)
BOOL	PROC	file ended

5.3.5. Logikai (azaz: BOOL) típusú adatok kezelésére használható elemi programegységek

TYPE BOOL

Visszaadott eredmény típusa	Objektum típusa	Objektum neve	Formális paraméterlista
	LET	true = TRUE
	LET	false = FALSE
BOOL	OP	NOT	(BOOL CONST b)
BOOL	OP	AND	(BOOL CONST b1, b2)
BOOL	OP	OR	(BOOL CONST b1, b2)
BOOL	OP	=	(BOOL CONST b1, b2)
BOOL	OP	<>	(BOOL CONST b1, b2)

5.3.6. Egyéb célokra használható elemi programegységek

Visszaadott eredmény típusa	Objektum típusa	Objektum neve	Formális paraméterlista
	PROC	line
	PROC	line	(INT CONST i)
	PROC	page
	PROC	beep
INT	PROC	xsize
INT	PROC	ysize
	PROC	cursor	(INT CONST x, y)
	PROC	get cursor	(INT VAR x, y)
	PROC	edit	(TEXT VAR t, INT CONST kezdő pozíció, balmargó, TEXT CONST vég)
	PROC	edit	(TEXT VAR t, INT CONST kezdő pozíció, balmargó, jobbmargó, TEXT CONST vég, TEXT VAR c)
	PROC	inchar	(TEXT VAR t)
TEXT	PROC	inchar
TEXT	PROC	incharety
INT	PROC	graphics x limit
INT	PROC	graphics y limit
REAL	PROC	aspect
	PROC	enter graphics mode
	PROC	enter text mode
BOOL	PROC	in text mode
	PROC	color	(INT CONST c)
	PROC	clear graphics screen
INT	PROC	current x position
INT	PROC	current y position
	PROC	move	(INT CONST x, y)
	PROC	draw	(INT CONST x, y)
	PROC	plot pixel
	PROC	plot text
INT	PROC	character width
INT	PROC	line height
	PROC	initialize random	(INT CONST x)
	PROC	initialize random	(REAL CONST r)
INT	PROC	random	(INT CONST a, b)
	PROC	random	(INT VAR n)
REAL	PROC	random
INT	PROC	choose128
BOOL	OP	ISNIL	(NILTYPE CONST x)
BOOL	PROC	isnil	(NILTYPE CONST x)
BOOL	PROC	last conversion ok
BOOL	PROC	yes	(TEXT CONST kérdés)
BOOL	PROC	no	(TEXT CONST kérdés)
INT	PROC	freespace
INT	PROC	exectime
	PROC	sleep	(INT CONST másodperc)
	PROC	trace on
	PROC	stop
	PROC	assert	(BOOL CONST b, TEXT CONST üzenet)
	PROC	assert	(BOOL CONST b)

Powered by PHP and XML
Valid XHTML and CSS
Copgyright © 2010 - ELTE IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék