Prognyelvek portál

Bevezet�s

Erlangban k�t lehetos�g is van grafikus alkalmaz�sok k�sz�t�s�re, az egyik a GS, a m�sik a wx. A fejlesztok a wx haszn�lat�t javasolj�k, mivel a GS-t tervezik kivenni a nyelvbol.

GS

A GS (Graphic System) egy �ltal�nos grafikus interf�sz az Erlanghoz. Haszn�lat�t tervezik megsz�ntetni az Erlang 15-�s verzi�j�t�l. Fejleszt�sekor k�t alapelvet k�vettek: - legyen egy grafikus rendszer, amelyet k�nnyen meg lehet tanulni - a rendszer legyen hordozhat� k�l�nb�zo platformokra A GS egy �ltal�nos, minden platformon fut� API-t haszn�l. A grafikus rendszer alapja a grafikus objektum. Az objektumok hierarchikusan �p�lnek fel, mindegyiknek van sz�loje. A leggyakrabban haszn�lt objektumok: window, button, label, listbox, frame. Az objektumok l�trej�tt�kkor kapnak egy egyedi azonos�t�t, amellyel lehetos�g van az objektum megjelen�s�nek �s muk�d�s�nek konfigur�l�s�ra. A konfigur�l�s az Options tulajdons�g seg�ts�g�vel t�rt�nik. A legt�bb option rendelkezhet t�pussal �s �rt�kkel. Amikor egy Erlang processz l�trehoz egy grafikus objektumot, akkor a processz fogja birtokolni az objektumot. A grafikus rendszer megjegyzi az objektumokat birtokl� processzeket, mert az bej�vo esem�nyeket az objektumot birtokl� processzhez tov�bb�tja, illetve a processz megszun�se eset�n megsemmis�ti a grafikus objektumot. Az esem�nyek l�nyeg�ben �zenetek, amelyeket a grafikus objektumok k�ldenek az oket birtokl� processzeknek. A processzet inform�ci�t kap p�ld�ul arr�l, hogy a felhaszn�l� egy gombra klikkelt, mozgatott egy ablakot vagy egy�b esem�nyt v�ltott ki.

A GS haszn�lat�hoz fontos f�ggv�nyek

- gs:start(). Elind�tja a grafikus szervert �s visszaadja az objektum azonos�t�j�t. Ha m�r el volt ind�tva, akkor csak visszaadja az azonos�t�j�t. - gs: stop(). Meg�ll�tja a grafikus szervert �s bez�r minden egyes ablakot, amelyet a grafikus szerver l�trehozott. A stop nem ellentettje a startnak, mert a stop hat�s�ra minden egyes grafikus szerver meg�ll �s megszunnek az objektumaik. - gs:create(Objtype, Parent, Options). L�trehoz egy �j objektumot a megadott Objtype t�pussal, megadott Parent sz�lovel �s konfigur�lja az objektumot a megadott Options jellemzokkel, majd visszaadja az objektum azonos�t�j�t, vagy hiba eset�n egy {error, Reason} p�rt. - gs:create(Objtype, Name, Parent, Options). Muk�d�se hasonl� a h�rom param�teres create f�gv�nnyel, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a Name param�terben megadott n�vvel lehet majd az objektumra hivatkozni. A n�vnek atomnak kell lennie. - gs:destroy(IdOrName). Megsemmis�ti az azonos�t� vagy n�v alapj�n megadott objektumot �s az �sszes gyerek�t. - gs:config(IdOrName, Options). A megadott jellemzokkel konfigur�lja az azonos�t�val vagy n�vvel megadott objektumot. Ok-val t�r vissza, ha sikeres volt a konfigur�l�s, {erros, Reason} p�rral, ha nem volt sikeres. - gs:read(IdOrName, OptionKey). Megadja az azonos�t�val vagy n�vvel megadott objektumnak a megadott jellemzoj�t. Visszat�r a jellemzo �rt�k�vel, ha sikeres volt, illetve {error, Reason} p�rral, sikertelens�g eset�n. Az egyszerus�g kedv��rt haszn�lhat�ak a f�ggv�nyek param�terk�nt is, pl gs:window(gs:start(), {map, true}). Az objektumoknak nevet adhatunk l�trehoz�skor (create), a n�v egy egyedi atom kell legyen, amely referenciak�nt muk�dik. Ezeket neves�tett objektumoknak nevezz�k. Ennek elonye a k�dban a jobb �tl�that�s�g �s k�nnyebb haszn�lat, mivel nem azonos�t�kat kell megjegyezni. Az objektumok nevei lok�lisan a processzeken bel�l, amelyek l�trehozz�k azokat. Azaz, a n�v csak egy processzre �rv�nyes, �gy k�l�nb�zo processzekben haszna�lhatjuk ugyanazt a nevet k�l�nb�zo objektumokra. Abban az esetben, ha a processzek k�z�tt haszn�lunk referenci�kat, akkor a nevek helyett azonos�t�kkal azonos�tja a GS az objektumokat. Sz�ks�g eset�n az id optionnel le lehet k�rdezni az objektum azonos�t�j�t. Elosztott Erlangban �vatosan kell b�nni a nevekkel, ezeket {Name, Node} form�ban szok�so megadni, a Node azt mondja meg, hogy milyen node-on keletkezett az objektum.

Option-ok

Minden egyes objektum tartalmaz egy halmazt, amelyben fel vannak sorolva a jellemzoi. Ezek kulcs-�rt�k p�rok, a kulcsok pedig atomok kell legyenek. Jellemzotol f�ggoen az �rt�k lehet Erlang term is. Gyakori jellemzok p�ld�ul: x, y koordin�t�k, magass�g, hossz, sz�veg, sz�n. A jellemzok megadhat�k az objektumok l�trehoz�sakor is egy list�ban, pl.: Butt = gs:create(button,Win, [{x,10},{y,10}]) egy gomb, amely a (10,10)-es poz�ci�n van. A megadott jellemzok ki�rt�kel�si sorrendje nem defini�lt. Minden objektum le�rhat� termekkel a jellemzoibol. Ezeket besorolhat�ak egy t�bl�zatba, amelyek a k�vetkezo a fejl�ce: {Option, �rt�k}, Alap�rt�k, Le�r�s. Az alap�rt�k lehet �rt�ku, ami azt jelenti, hogy a gs vagy a back-end �ll�tja be az �rt�ket. T�bbf�le optiont k�l�nb�ztet�nk meg: config-only, illetve read-only. A config-only jellezok �rt�ke megv�ltoztathat�, m�g a read-only jellemzok csak lek�rdezhetoek. Minden objektumok rendelkeznek t�pussal.

Esem�nyek

Az esem�nyek val�j�ban �zenetek, amelyeket a birtokl� processz kap meg valamilyen felhaszn�l�i interakci� ut�n. P�ld�ul, ha a felhaszn�l� megklikkelt egy gombot, akkor a gombot gombot l�trehoz� processz kap r�la egy �zenetet. Az objektumokra enged�lyezni kell a k�l�nb�zo esem�nyeket, p�ld�ul egy klikk esem�ny enged�lyez�se a {click, true} jellemzo be�ll�t�s�val t�rt�nik. Az esem�nyek enged�lyez�se ut�n a birtokl� processz meg fogja kapni az esem�nyeket. Az esem�ny egy �t�s, amely tartalmazza a {gs, IdOrName, EventType, Data, Args} inform�ci�kat. A gs megadja, hogy melyik grafikus szervertol j�tt az esem�ny, az IdOrName megadja az objektumnak az azonos�t�j�t vagy nev�t, amelyen esem�ny t�rt�nt, EventType az esem�ny t�pusa (pl. click), A Data r�szbe tetszoleges Erlang term �rhat�, amely az �zenet r�sze lesz, az Args pedig specifikus inform�ci�kat tartalmaz (pl. egy motion esem�ny bek�vetkez�sekor tartalmazhatja az x �s y koordin�t�t). K�t k�l�nb�zo esem�nyt�pust k�l�nb�ztet meg a GS: a generikus esem�nyt �s az objektumspecifikus esem�nyt. A generikus esem�nyek minden t�pus� objektumra ugyan�gy muk�dnek, a grafikus szerver mindig ugyanazt az inform�ci�t k�ldi a processznek. Ezek a k�vetkezok: buttonpress, buttonrelease, enter, focus, keypress, leave, motion. A buttonpress �s buttonrelease esem�nyek akkor gener�l�dnak, amikor egy objektum belsej�ben eg�rgombnyom�s t�rt�nt. Az enter �s leave esem�nyek akkor gener�l�dnak, amikor eg�rrel egy objektum fel� megy a felhaszn�l� vagy elmegy egy objektumr�l. A focus esem�ny eset�ben a billentyuzetrol megszunik a f�kusz. Keypress eset�ben valamilyen sz�veget �r a felhaszn�l� az objektumba. Motion eset�ben pedig azt �rz�keli, hogy az objektum eg�rrel t�rt�no mozgat�sa t�rt�nt. Objektumspecifikus esem�nyek eset�ben k�l�nb�zo objektumokra k�l�nb�zo v�grehajt�sra van sz�ks�g. Ilyenek a click �s doubleclick esem�nyek. A programban az esem�nyeket a le kell kezelni, ehhez az esem�nyfogad�nak meg kell adni a megfelelo azonos�t�kat egy esem�nykezelo ciklusban. M�sik m�dszer, hogy az objektumok l�trehoz�sakor nevet adunk az objektumoknak, majd ezzel a n�vvel hivatkozunk az objektumokra az esem�nykezeloben. Harmadik megold�s az, hogy az esem�nyek data r�sz�ben elt�rolunk valamilyen inform�ci�t, ami seg�t az azonos�t�sban.

Packer

Egyes esem�nyek eredm�ny�t, mint p�ld�ul egy ablak m�ret�nek a megv�ltoztat�s�t a Packer, m�s n�ven geometry manager v�gzi. GS-ben a packer funkcionalit�sa a frame t�pus� objektum tulajdons�ga. A packer tulajdons�g a frame-mel egy�tt v�gzi a gyerek objektumok m�ret�nek �s poz�ci�j�nak megv�ltoztat�s�t. A packer frame rendezi el a gyerek objektumokat egy gridben megfelelo sorokban �s oszlopokban. Minden sornak �s oszlopnak van egy kiterjed�s (streching) tulajdons�ga, lehets�ges a sorok ny�jt�sa, illetve a fix m�retuv� be�ll�t�sa is. Ez a grid l�thatatlan a felhaszn�l� sz�m�ra.

A wx

Erlangban wx seg�ts�g�vel is l�trehozhat�ak a grafikus alkalmaz�sok. A wx �jabb a GS-n�l, s az Erlang ink�bb a wx haszn�lat�t javasolja a felhaszn�l�knak. A wx egy alkalmaz�s, amely egy Erlang k�t�s a wxWidgetekre. A wxWidget egy objektumorient�lt C++ api. Az Erlang egy-egy mappel�st hasznal a wxWidgetekre. A wx egy interf�sz, ami t�bb modulba van osztva, minden moduln�v wx-szel kezdodik. Ezek a modulok tartalmazz�k a grafikus fel�let megval�s�t�s�hoz sz�ks�ges f�ggv�nyeket. Az objektumokat �s objektum referenci�kat wx-ben processzeknek tekintj�k, mintsem termeknek. Amikor az objektumokon oper�lunk, az objektumok �llapotot v�lthatnak, nem muk�dnek funkcion�lis objektumokk�nt, mint a termek. Minden objektumnak van t�pusa, s az adott objektumot a megfelelo Erlang modul tud kezelni vagy az aloszt�lyai. T�pusellenoz�s t�rt�nik elobb, �gy garant�lt, hogy csak a modul csak az objektumon vagy az �r�k�lt oszt�lyokb�l sz�rmaz� objektumokon ker�l haszn�latba. P�ld�ul a wxWindow C++ oszt�ly a wxWindow Erlang modulban van implement�lva, a tagjai pedig wxWindow:f�ggv�ny form�ban h�vhat� meg, pl. wxWindow::CenterOnParent. Alapvetoen az Erlang api megegyezik az eredetivel, de akad n�h�ny kiv�tel, pl. a C++-ban haszn�lt t�mb�k az Erlangban list�kkal vannak reprezent�lva, idonk�nt p�rral. A sz�neket a {Piros, Z�ld, K�k [,Alfa]} p�rral reprezent�lja, az Alfa �rt�ke opcion�lis amikor argumentumot adunk a f�ggv�nyeknek, viszont visszat�r�si �rt�kben mindig szerepel. A define-ok, felsorol�sok �s glob�lis v�ltoz�k a wx.hrl f�jlban szerepelnek. A define-ok nagy r�sze konstans, de nem mindegyik. Nagyr�sz�k platformf�ggetlen, a glob�lis v�ltoz�k p�ld�nyos�t�sa fut�sidoben t�rt�nik meg, amirol a driver gondoskodik egy f�ggv�nyh�v�ssal. A lok�lis felsorol�sok prefixe lesz az oszt�ly neve. Ezen k�v�l n�h�ny glob�lis f�ggv�ny, mint p�ld�ul a nem oszt�lybeli met�dusok, a wx_misc modulban tal�lhat�ak. A wxErlang egy esetleges p�rhuzamos�tott drivertk�nt van megval�s�tva, azzal a h�tr�nnyal, hogy egy programoz�i hiba eset�n az emul�tor muk�d�se abbamarad. P�rhuzamos�tott driver eset�ben sz�ks�g van egy olyan emulatorra, ami k�pes sz�biztosan kezelni a drivert interf�sz�t. wx-ben a wx:new() f�ggv�nnyel hozhatunk l�tre �j objektumokat �s a wx:destroy() f�ggv�nnyel lehet megsemmis�teni. Minden wx:new() f�ggv�nyh�v�s ut�n a gui l�trehoz egy k�rnyezetet �s a hozz� sz�ks�ges mem�ria mappel�st. A l�trehozott k�rnyezetet meg kell osztani a processzek k�z�tt, ha a wx-et t�bb processzbol szeretn�nk haszn�lni. Az akt�v k�rnyezetet le lehet k�rdezni a get_env()� nevu f�ggv�nnyel, illetve a set_env(Env) nevu f�ggv�nnyel be lehet �ll�tani az Env k�rnyezetet a processznek. Ha k�t k�l�nb�zo processz is megh�vja a wx:new() f�ggv�nyt, akkor nem fognak hozz�f�rni egym�s objektumaihoz, csak a saj�tokhoz. A wx:destroy() meg�v�sakor vagy, ha minden processz az alkalmaz�sban meghalt, a mem�ri�b�l t�rlodik a tartalom ls minden az alkalmaz�s �ltal l�trehozott ablak bez�r�dik. A wx nem t�r�l �s nem haszn�l garbage collectort sem, am�g a program fut. Az objektumok nagy r�sze t�rlodik, amikor a felhaszn�l� bez�rja az ablakot. Ekkor minden objektum megszunik, aminek nem null az ose. A wx:destroy() haszn�lat�val n�velhetj�k a szabad mem�ri�t. Ez k�l�n�sen akkor fontos, ha a programoz� a stacken l�trehoz objektumokat. Dial�gusablakok eset�ben csak a dial�gusablak akt�v mindaddig, am�g be nem z�rj�k.

Esem�nyvez�rl�s

Erlangban az esem�nykezel�s elt�r az eredeti apit�l. A programoz� meg kell hat�rozza, hogy milyen esem�nyeket akar lekezelni. Eld�ntheto, hogy a kapott esem�nyeket �zenetk�nt vagy callback f�ggv�nyk�nt akarjuk lekezelni. Az esem�nyekre val� feliratkoz�s egy dinamikus esem�nykezelo kapcsolat. Az esem�nyekre fel kell iratkozni egy bizonyos objektummal egy id vagy egy lehets�ges id-kat tartalmaz� intervallummal. A callback f�ggv�ny haszn�lata opcion�lis, ha az esem�ny nem tartoz�ka az objektumnak. �gy az esem�nykezelo is callback f�ggv�ny vagy egy processz lesz, ami fogadni fogja az esem�ny �zeneteit. Az esem�nyek v�grehajt�s�nak sorrendje lentrol felfel� t�rt�nik a widgetek hierachi�j�ban, az utolj�ra feliratkozott esem�nykezelo r�sz�rol elosz�r. A wxEvent:skip() f�gv�nnyel tov�bbdobhat� az esem�ny, s az adott objektum nem fogja lekezelni, hanem tov�bbad�dik egy vagy t�bb processznek. A legt�bb esem�nynek van alap esem�nykezeloje. Az esem�nyek szerkezete a k�vetkezo: #wx{id = integer(), obj = wx:wxObject(), userData = term(), event = Rec}. Az id az esem�nyt fogad� objektum azonos�t�j�t jelenti. Az obj mezo tartalmazza az objektumot, amire kapcsoltuk az esem�nyt. A useData mezo a felhaszn�l� �ltal meghat�rozott termet, ez az esem�nyre val� feliratkoz�s tulajdons�ga. Az event mezo tartalmazz egy rekordot az esem�ny t�pus�val. Az esem�nyrekord elso eleme mindig az a t�pus, amivel feliratkoztunk az esem�nyre. Abban az esetben, ha az adott objektumon nem akarjuk lekezelni az esem�nyt haszn�lni kell a wx:skip() f�ggv�nyt. Ugyanez megval�s�that� callback f�ggv�nnyel is. A skip tulajdons�g be�ll�that� az esem�nyre val� feliratkoz�skor. Alap�rt�ke hamis. Az igaz azt jelenti, hogy az objektum megkapja az �zenetet, de nem akarja lekezelni, hanem tov�bbadja. Dinamikus is meg lehet ezt adni a wxEvent:skip() megh�v�s�val. A callback esem�nyek le lehet kezelni egy 2 parammam�teres fun callback f�ggv�nnyel is, amit akkor kell megadni, amikor az objektumhoz kapcsoljuk az esemenykezelot. A fun k�t param�tert v�r,az elsot le�rja az esem�ny sz�vege, a m�sodik pedig egy referencia az aktu�lis objektumra, amire megh�v�dott az esem�ny. Az esem�nyobjektum el�rheti az �sszes adatot. Az esem�nyobjektum t�rlodik miut�n a fun f�ggv�ny visszat�r. A callback f�ggv�nyt mindig m�s processz h�vja meg �s kiz�r�lagosan haszn�lja a gui-t. Egy callback f�ggv�nyben levo m�sik processz h�v�sa holtpontot okozhat a rendszerben, ha a megh�vott processz a gui-ra v�r.

Fontosabb f�ggv�nyek

- wx:new(). Elind�tja a wx szervert, visszaad egy wx_object()-et. - wx:new(Option::[Option]). Ugyanaz, mint a 0 param�teres, csak az Option-ban megadhat� a tulajdons�ga: debug vagy level. - wx:destroy(). Le�ll�tja a wx szervert. - wx:get_env(). Visszaadja a processznek be�ll�tott k�rnyezetet. A visszakapott k�rnyezet megadhat� m�s processznek, �gy tudnak ugyanabban a k�rnyezetben futni. - wx:set_end(Wx_env::wx_env()). Be�ll�tja a param�terben megkapott k�rnyezetet a processznek. - wx:null(). Null objektumot ad vissza. - wx:is_null(Wx_ref::wx_object()). Visszaadja, hogy az adott objektum null-e. - wx:getObjectType(Wx_ref::wx_object()). Visszaadja az objektum t�pus�t. - wx:demo(). Elind�tja az Erlang demo programj�t, ha a mappa l�tezik �s le van ford�tva.

Feladat

A program ind�t�s�t k�vetoen megjelenik 2 lista �s k�t gomb. A men�bol t�rt�no kiv�laszt�s ut�n az adatok megjelennek a bal oldali list�ban. A list�ban tetszoleges egy elem kiv�laszthat�, majd a gombok seg�ts�g�vel �tteheto a m�sik list�ba. A program ind�t�skor l�trehoz adatb�zisokat, amiket felt�lt elemekkel, majd adatb�zisb�l olvassa ki a list�ban megjelen�tendo elemeket.

Szerzo

Gin�l Eszter

K�sz�t�s �ve

2012

Fejlesztok�rnyezet

A program futtat�s�hoz az Erlang shellre van sz�ks�g, ennek seg�ts�g�vel t�rt�nik a ford�t�s. A program egyszeru sz�vegszerkesztoben k�sz�lt. A program futtat�s�hoz sz�ks�ges l�p�sek: - az Erlang shell elind�t�sa - a program path be�ll�t�s, ez esetben a forr�sf�jl a D:/Programok mapp�ban tal�lhat�: cd("D:/Programok"). paranccsal - ford�t�s, ha pelda.erl a forr�sk�dot tartalmaz� f�jl: c(pelda). paranccsal - ind�t�s: pelda:init(). ha az init a kezdof�ggv�ny

Az ERLANG programozási nyelv

Bevezetés