Szintaxis
try Exprs of
Pattern1 [when GuardSeq1] ->
Body1;
...;
PatternN [when GuardSeqN] ->
BodyN
catch
[Class1:]ExceptionPattern1 [when ExceptionGuardSeq1] ->
ExceptionBody1;
...;
[ClassN:]ExceptionPatternN [when ExceptionGuardSeqN] ->
ExceptionBodyN
after
AfterBody
end
Az of, catch, after szekciók opcionálisak, mindaddig, amíg megtalálható a catch vagy az after rész. Így a következők is helyes kifejezések:
try Exprs of
Pattern when GuardSeq ->
Body
after
AfterBody
end
...
try Exprs
catch
ExpressionPattern ->
ExpressionBody
after
AfterBody
end
...
try Exprs after AfterBody end
Másrészt kivételeket a throw(...)-val lehet kiváltani, ahol a "..." helyére tetszőleges term írható.
Használat
Catch és throw
A catch és throw eszközök kifejezés-kiértékelés felügyeletére adnak módot. Kifejezés-kiértékelés során fellépő hiba alapértelmezett hatása, hogy a kifejezést kiértékelő processz abnormálisan terminál. Ez a viselkedés catch bevezetésével módosítható, a következőképpen: A catch Kifejezes utasítás a Kifejezes értékét adja vissza, ha a kiértékelés közben nem lép fel hiba. Ellenkező esetben visszatérési értéke sor típusú, {‘EXIT’,Hiba_oka}, ahol az utóbbi sorelem a hiba okáról tájékoztató atom. A vezérlés a függvényt hívóhoz rendszerint a kiértékelés végeztével adódik vissza. Viszont ha egy throw/1 kiértékelésére kerül sor, a vezérlés azonnal visszakerül a catch-hez. Mivel a catch-ek egymásba ágyazhatóak, itt a legutoljára kiadott catch Kifejezés hívásról van szó. A throw/1 kiértékelés futás-idejű hibát ad, ha nem a kiértékelés nem catch klózban történik.
Catch és throw használata hibás kód elleni védelemre
Egy egyszerű ERLANG shell a következő módon írható:
-module(s_shell).
-export([go/0]).
go()->
eval(io:parser_exprs(‘=> ‘)), % ‘=>’ a prompt
go().
eval({form,Exprs}) ->
case catch eval:exprs(Exprs, []) of
{‘EXIT’, What} ->
io:format("Error: ~w!~n", [What]);
{value, What, _} ->
io:format("Error: ~w!~n", [What])
end;
eval(_) ->
io:format("Syntax error!~n", []).
Az io:parse_expr/1 standard könyvtári függvény beolvas és kiértékel egy ERLANG kifejezést és {form, Exprs} listát ad vissza, ha a kifejezés helyes. Ez esetben az eval/1 első mintája illeszkedik, és meghívjuk az eval:exprs/2 függvényt a kifejezés kiértékelésére. Ezt egy catch-en belül tesszük, hiszen nem tudhatjuk, hogy a kifejezéskiértékelés dob-e kivételt vagy sem. A catch kifejezéshez hiba esetén az {‘EXIT’, What}, sikeres kiértékelés esetén a {value, What, _} minta illeszkedik.
Catch és throw használata függvényhívásból való különleges visszatérésre
Tekintsük a következő példát, mely integer listákat képes felismerni:
parse_list([‘[‘,’]’|T) ->
{nil, T};
parse_list([‘[‘,X|T) when integer(X) ->
{Tail, T1} = parse_list_tail(T), {{cons, X, Tail}, T1};
parse_list(X) ->
throw({illegal_token, X}).
parse_list_tail([‘,’,X|T]) when integer(X) ->
{Tail, T1} = parse_list_tail(T),
{{cons, X, Tail}, T1};
parse_list_tail([‘]’|T) ->
{nil, T|;
parse_list_tail1(X) ->
throw({illegal_list_tail, X}).
A következő függvényhívás:
> catch parse_list([‘[‘,12,’,’,a]).
{illegal_list_tail,[‘,’,a])
Látható, hogy a rekurzió menetét megkerülve jutottunk ki a rekurzióból.