Az értékadás balértéke csak és kizárólag változó lehet. A változó egy azonosítóval ellátott memóriaterület, amely mérete a benne lévő érték típusától függ. Egy változó tartalmazhat bármilyen típusú értéket (A Falcon típusai: NilType, BooleanType, IntegerType, NumericType, RangeType, MemBufType, FunctionType, StringType, ArrayType, DictionaryType, ObjectType, ClassType, MethodType, ClassMethodType, OpaqueType). Változónak számítanak még a tömbök és szótárak indexszel hivatkozott elemei (pl. array[3]) valamint az objektumok attribútumai is (pl myclass.attribute). Ha egy változó előtt a const szót használjuk, akkor annak csak egyetlen egyszer adhatunk értéket, se előtte, se utána.
Az értékadás jobb oldala szó szerint bármi lehet literál, kifejezés, másik változó, függvény neve, függvény visszatérési értéke, osztálynév, objektum,... Értékadáskor semmilyen típusellenőrzés nem történik, hiszen a változóknak nem csak az értékeknek van típusa. Ha egy operátor kifejezésben két különböző típusú változó szerepel, akkor automatikus konverzió történik (pl. 1.2 + 1 egyenlő 2.2, "1.2" + 1 egyenlő "1.21").
Az üres utasításnak nincs jele, illetve az jelzi, hogy az adott blokkba nem írunk semmit legfeljebb whitespace-eket.
A szekvenciát két jellel is jelölhetjük. Egyrészt a sortörést minden esetben szekvenciát jelöl kivéve ha backslash található a sor végén, másrészt a ; vessző használható az utasítások elválasztására, a szekvencia jelölésére, ha egy sorban több utasítást is megadunk.
Három féle elágazás található a Falcon nyelvben. A legelső az if elágazás a következőképpen néz ki:
A switch vezérlési szerkezet segítségével a sokágú if-elif-else-end elágazások rövidíthetőek. Szerkezete a következő:
A select utasítás sokban hasonló a switchhez. Azonban itt kifejezés helyett egy változót adhatunk meg és az eseteknél pedig egy-vagy több típust. A select a változó aktuális értékének a típusa szerint választ esetet. A típus az előző fejezetben szereplő típusok egyike lehet.
A Falcon kétféle ciklust használ, az egyik az elöltesztelős while ciklus a másik pedig a hátultesztelős loop ciklus. A while ciklus:
A loop ciklus:
Az előző részben láthattuk, hogy a ciklus törzsében szerepelhet a break illetve a continue utasítás. A break utasítás félbehagyja a legbelső ciklus működését és a vezérlést az end utáni első utasításnak adja át, a program futása onnan folytatódik. A continue utasítás ezzel szemben a program futását a ciklusfeltétel ellenőrzésénél folytatja. A return utasítás az aktuális függvénytörzsből lép ki (az utána megadott értékkel ha van olyan). Ha nem egy függvény törzsében van a return utasítás, akkor a return befejezi az alkalmazás működését.