Egész számok
Számjegyek sorozata (opcionálisan előjellel). Értéktartomány:
LONG_MIN <= érték <= LONG_MAX
A LONG_MIN és LONG_MAX érték implementáció-függő.
Valós számok
Egy valós szám a következőkből épül fel: opcionálisan előjel, az egész rész számjegyei, tizedespont, a tizedes pont utáni számjegyek, e/E/d/D, opcionális előjel, az exponens számjegyei.
Vagy az egész, vagy a tizedes rész elhagyható (de nem egyszerre).
Vagy a tizedespont és az azt követő tizedesjegyek, vagy az exponens elhagyható (de nem egyszerre).
Értéktartomány:
DBL_MIN <= érték <= DBL_MAX
A DBL_MIN és DBL_MAX érték implementáció-függő.
Pozíciók
Két különálló valós szám szóközzel elválasztva. Értéktartomány:
A valós számoknak megfelelő határok érvényesek.
Az értékeket megadhatjuk egész számként is, akkor is valósként tárolódnak.
Konstansok
A SICAD parancsnyelvben 4 típusa van a konstansoknak:
- Numerikus konstansok - Ezek lehetnek egész vagy valós számok, esetleg pozíciók, mint rendezett számpárok.
- Logikai konstansok - Az igaz és hamis logikai értékek.
- Szövegkonstansok - Ezek alfanumerikus és/vagy speciális karakterekből álló sztringek.
- Hexadecimális konstansok - Azaz hexaszámjegyek sorozata.
Logikai konstansok
A két logikai konstans az azonosan igaz és hamis jelölésére:
.T. - "igaz"
.F. - "hamis"
Szöveg konstansok
A szövegkonstans tetszőleges karakterek sorozata aposztrófok között. Ha kérdőjelet is tartalmaz, akkor dupla idézőjelet kell írni ezen a pozíción. Egy másik speciális karakter az "&" jel. Ennek a karakternek speciális jelentése van, ez a kitöltő karakter az eljárások paraméterezésénél. Egy felkiáltójellel tudjuk elnyomni a speciális jelentést:
- "&" karakter helyett "&!",
- "&&" helyett pedig "&&!" írandó.
Hexa konstansok
A hexadecimális konstansok hexa számjegyekből állnak [0-9a-zA-Z], és "x'" vagy "X'" sztringgel kezdődnek, illetve aposztróffal végződnek. (pl: x'5F')
A hexadecimális jegyek számának párosnak kell lenni. A hexadecimális számok olyan karakterek reprezentációjára használhatóak, melyekre csak a kódjukkal tudunk hivatkozni. Hogy az adott szám melyik karaktert jelenti, az a megadott fontkészlettől függ.
Változók
A változók olyan tárolók szimbolikus reprezentációi, melyek változó értékeket tartalmazhatnak. Minden változóhoz egyértelműen adott a típusa és a mérete. Az érték hozzárendelése a változóhoz ezek figyelembevételével zajlik. A változók olyan tárolók szimbolikus reprezentációi, melyek változó értékeket tartalmazhatnak. Minden változóhoz egyértelműen adott a típusa és a mérete. Az érték hozzárendelése a változóhoz ezek figyelembevételével zajlik.
SICAD változók és globális változók
A SICAD és globális változók a parancsszintű számításokhoz használatosak. Ezekkel a változókkal paraméterezhetjük a SICAD parancsokat. A változók típusai:
logikai %L1 .. %L9
egész %I1 .. %I99
valós %R1 .. %R99
pozíció %P1 .. %P99
szöveg %T1 .. %T99
A globális változókra hasonlóan hivatkozhatunk, csak a típust meghatározó betű elé egy "g" betűt kell írni. (pl. %gi10)
Változók indexelése
A fenti SICAD és globális változók indexelhetőek, a típust jelölő karakter után kell egy számot, vagy egy szám értékű kifejezést írni. Például:
%T19, %R(%I2-3), GI(2*%I2+%i1), stb.
Változó-intervallumok
Változó-intervallumokon változók egy összefüggő sorozatát értjük. Formája:
%typ(m:n)
A typ a szokásos típust meghatározó karakter, m és n pedig egészek, melyen az intervallum elejét illetve végét határozzák meg.
Vannak parancsok, melyek ilyen intervallumokat várnak paraméterként. Például:
%GR(3:17)
Szabadon elnevezhető SICAD változók
Definiálhatunk saját elnevezésű változókat is, hiszen az eddig tárgyaltak esetén a nevük és számuk is előre definiált volt. Ezek a következő szintaxist követik:
- A névnek mindig "%" karakterrel kell kezdődnie
- A név maga (a % után) a 7 bites ASCII karakterkészletből a számok, karakterek és dollárjelek felhasználásával állhat elő. Más szimbólum nem szerepelhet a névben.
- Nem lehet 32 karakternél hosszabb.
- A változónevekben nem különböztetjük meg a kis és nagybetűket.
- Nem lehetnek %L, %I, stb... és nem is kezdődhetnek így, ha utána közvetlenül számjegy áll a névben.
- A rendszerváltozókat értelemszerűen nem használhatjuk (%ERROR, %NSEL, %NVAR, %SCL, %WD).
Ezeket a változókat használat előtt definiálni kell. Erre a DEFINE parancs használható.
Rendszerváltozók
A %ERROR változó jelzi az előző parancs sikeres vagy sikertelen voltát. Logikai változó. Az %NSEL egész típusú változó az aktuálisan szelektált elemek számát tartalmazza.
Kifejezések
Egy egyszerű kifejezés lehet egy konstans, változó vagy kérésszimbólum. Általános esetben a kifejezés egy struktúra, melyben konstansok változók és kérésszimbólumok:
- szerepelhetnek függvényekben vagy operátorokban,
- műveletekkel kapcsolhatóak,
- és/vagy zárójelekkel csoportosíthatóak.
Aritmetikai kifejezések
Egy aritmetikai kifejezés lehet:
- egész vagy valós konstans,
- egész vagy valós változó,
- egész konstans kiegészítve előjelekkel vagy változókkal,
- függvényhívás, amely egész vagy valós értékkel tér vissza,
- az eddigi aritmetikai kifejezések összekapcsolása aritmetikai műveltekkel.
Aritmetikai függvények
Az előjel operátorok a "+" ill. "-" zárójel nélkül is alkalmazhatóak.
Az aritmetikai függvények aritmetikai értéket adnak vissza. A szokásos szögfüggvények (sin, cos,...), az exp, sqrt, log függvények mellett érdekes még az "x", "y", "dist" függvény, amelyek pozíció típusú paramétereket várnak. Az első kettő az x ill. y koordinátákat adja vissza, a harmadik két pozíció távolságát adja meg.
Aritmetikai műveletek
Ezek két aritmetikai kifejezést kapcsolnak össze, és a szokásos műveleteket jelentik: "**" (hatványozás művelete), "*", "/", "+", "-".
Pozíció kifejezések
Egy pozíció kifejezés lehet:
- pozíció vektor formában,
- pozíció változó,
- aritmetikai kifejezés, amiből injekciófüggvénnyel pozíciót származtatunk. (A vektor másik komponense ilyenkor 0.),
- pozíció értékek vagy pozíció és aritmetikai érték összekapcsolása műveletekkel.
Pozíció függvények
A pozíció függvények aritmetikai értékből (valós értékű) állítanak elő pozíciót. Az "X" és "Y" mint postfix operátorok használatosak, ilyenkor a vektor másik komponense 0. A "V" két operandusa a vektor első és második komponense.
Pozíció műveletek
A műveletek között megtaláljuk a pozíciók közötti összeadást, kivonást, ezenkívül lehet skalárral szorozni és osztani is.
Összehasonlító kifejezések
Az összehasonlító műveletek vagy két aritmetikai kifejezést, vagy két pozíció kifejezést hasonlítanak össze és logikai értéket adnak vissza.
Aritmetikai összehasonlítás
Az aritmetikai összehasonlítás a szokásos matematikai értelemben vett kisebb, nagyobb, egyenlő stb. vizsgálatát jelenti.
Az operátorok:
.GT. Nagyobb, mint
.GE. nagyobb vagy egyenlő
.EQ. egyenlő
.NE. nem egyenlő
.LT. Kisebb, mint
.LE. kisebb vagy egyenlő
Pozíció összehasonlítás
Pozíciókat is összehasonlíthatunk, de itt csak az egyenlőség (ill. nem egyenlőség) vizsgálata megengedett.
.EQ.
.NE.
Logikai kifejezések
Egy logikai kifejezés lehet:
- logikai konstans,
- logikai változó,
- logikai változó, vagy konstans negáltja,
- logikai értékek és/vagy összehasonlító kifejezések összekapcsolása logikai műveletekkel.
Logikai műveletek
Az egyargumentumú negálás logikai művelet. Perfix operátor és egybe kell írni az argumentumával:
.NOT.
A kétargumentumú logikai műveletek:
.AND. konjunkció
.OR. diszjunkció
.EQV. ekvivalencia
.NEQV. nem ekvivalens
Szöveges kifejezések
Egy szöveges kifejezés lehet:
- szöveg konstans vagy hexadecimális konstans
- szöveges változó esetleg kiegészítve részszó hivatkozással
- a fentiek konkatenációi
A részszógenerálás csak SICAD változók esetén megengedett. Ennek formája a következő:
%Tn(int1,int2)
Itt int1 és int2 egész kifejezések.
Layer kifejezések
Ezek a kifejezések layer-ek egy halmazát írják le. Egy kifejezés layer specifikációk vesszővel vagy szóközzel elválasztott listája. Az egész kifejezés zárójelbe is tehető. Ekkor figyelni kell arra, hogy a nyitó zárójel után és a záró zárójel előtt legyen egy szóköz, mert különben a rendszer aritmetikai vagy pozíció kifejezésként akarja értelmezni.