A rendszerről kialakított modellnek természetesen a rendszer feladatát és komplexitását kel visszatükröznie, de nem szabad figyelmen kívül hagynia a GPSS lehetőségeit sem.
Szerkezet
A modell két részre bomlik: statikus leírás és dinamikus működés. E kettőt a GPSS-program kapcsolja egybe.
A statikus leírás adja meg a rendszer elemeit és a közöttük levő kapcsolatokat, létezzenek ezzel állandóan, vagy akár csak ideiglenesen is a rendszerben. Az állandó elemeknek a modellben egy-egy alkotóelemet, a változó elemeknek tranzakciókat kell megfeleltetnünk. A lehetséges összefüggéseket az ezeket kapcsolatba hozó blokkok adják. A blokkok biztosítják a kapcsolatok létrejöttét, megszakítását, lehetetlenségét, vagy szükségszerűségét.
A modell dinamikus jellege az egyes állapotok időbeli változásával realizálódik. Az idő múlásával események jelentkeznek: ezek vagy exogének (kívülről érkezők), vagy endogének (belső jellegűek) lehetnek. Mindezt a tranzakciók automatikus, ellenőrzött vagy mindkettő mozgás okozza, és a modell állandó statisztikai figyelése mellett zajlik.
A modell tehát összességében a kellő helyen elhelyezett alkotóelemek és a tranzakciók útját (és így kapcsolatait) meghatározó blokkok halmaza. A tervezés során mindez blokkdiagramban jelenik meg.
Blokkdiagram
Miután megállapítottuk, hogy mik a modell állandó és mozgó elemei, mikor és milyen kapcsolat lép fel közöttük, akkor ezt az egyik legcélszerűbb formában, a blokkdiagramban rögzítjük. Itt egy-egy blokk jelzi a mozgó elemekkel történő eseményt, a rendszer elemei között létrejövi kapcsolatokat vagy ezek megszakadását.
Nézzük meg ezt egy egyszerű kis példán! A rendszer legyen egy esztergapad, ahova bemenetként munkadarabok érkeznek; a kimenete pedig a késztermék adja.
A feladat legyen most csak az, hogy még a gép beállítása előtt információkat szeretnénk kapni arról, hogy az adott környezetben (tehát az adott bemenet mellett) milyen lesz a gép kihasználtsága, mennyire fognak előtte összetorlódni a munkadarabok, és milyen időközönként várhatóak a gépről lekerült termékek.
A rendszer állandó elemei itt: az esztergapad (ez a GPSS-ben a kiszolgálóegység alkotóelemnek felel meg) és az előtte kialakuló sorbaállás. Az ideiglenes elemek pedig a munkadarabok (a GPSS-ben tranzakciók) lesznek, amelyek belépnek a rendszerbe, ott különböző események történnek velük, majd eltávoznak onnan.
Végül a rendszer elemei közötti kapcsolatok: a munkadarabot odateszik a gép mellé (munkadarab-sorbaállás); a munkadarab felkerül a gépre, ha az szabad (munkadarab-gép); a munkadarabon dolgoznak (munkadarab-gép); majd leveszik a gépről (munkadarab-gép); és elhagyja a rendszert.
Az elemek és kapcsolatok előzetes felmérése azt mutatta, hogy a bemenet 10±3 min/munkadarab gyakoriságú, és a fajlagos feldolgozási idő (a műszaki adatok szerint) 9±4 min lesz. Ezek már egyszerűsített adatok, mert egyenletes eloszlású véletlen jelenségeket jeleznek, és így olyan bizonytalanságot okozhatnak, ami csak nagyszámú eset segítségével csökkenthető. (Megjegyezzük, hogy az előbbi rendszerleírás is már egyszerűsített és absztrahált, mert pl. a rendszer egy fontos eleme - az esztergályos - a fenti, már modellszerű leírásból kimaradt.)