Értékadás, üres utasítás
Az értékadás <cél> = <kifejezés> alakú, ahol a cél lehet változónév, tulajdonság vagy tömbindex. Tulajdonságok és tömbindexek segítségével elérhetjük összetett értékek komponenseit, mint amilyenek a tömbök vagy háromdimenziós pontok. Értékadásra példák:
x = 2 + 2 * 3
y = [1, 2, 3] + pos
z = #(1, 2, "foo", "bar")
$box01.pos = baseObj.pos + (baseObj.radius*[0,0,1]) -- tulajdonság szerinti elérés
z[2] = d.rotation as eulerangles -- tömbindex szerinti elérés
Az index- és tulajdonságelérők vonatkozhatnak blokk-kifejezésre is, például:
Készítünk egy másodpéldányt egy csomópontról, amely értéke a myNode változóban
tárolt, majd beállítjuk a pozícióját a myNode szülőobjektumáéra:
(instance myNode).pos=myNode.parent.pos
Meghívjuk a find_table függvényt egy "foo" paraméterrel, majd a függvény által
visszaadott tömb n-2-ik elemét megváltoztatjuk "fred"-re:
(find_table "foo")[n - 2] = "fred"
Két változóérték felcserélésére beépített függvényt nyújt a MAXScript swap <cél> <cél> szintaxissal.
A MAXScript nyelvben nincs üres utasítás.
Szekvencia és blokk utasítás
A programszöveg kifejezésekből áll (legalább egyből), ezeket sortörés vagy ; jel választja el.
Blokkifejezés létrehozható kerek zárójelpár között (az utasítások elválasztására továbbra is a sortörés vagy a ; jel szolgál), például:
(
print x; print y
u += 10
print u; print z
)
A nyelv érdekessége, hogy a nyelvi konstrukciók kifejezésekként használhatók. Így sok más nyelvtől eltérően egy blokk-kifejezés lehet operandus, azaz szerepelhez valamely kifejezés részeként. Egy blokk-kifejezés ilyenkor visszatér egy értékkel, amely az utolsó blokkbeli kifejezés által meghatározott. A következő példában a blokk-kifejezés eredménye a végső if kifejezés, amely értékül adódik egy koordinátának:
$box.pos.z =
(
d = x^2 - y^2
if d > 0 then sqrt d else z
)
Elágazás
Az feltétel szerinti elágaztatás, illetve az esetszétválasztás is lehetséges a nyelvben. A feltétel szerinti elágaztatásnak két alakja van: if <kifejezés> then <kifejezés> [else <kifejezés>] vagy if <kifejezés> do <kifejezés>, amely alakokban az első kifejezések tesztkifejezések, melyeknek true vagy false értékre kell kiértékelődniük, azaz például logikai kifejezések vagy összehasonlítások. Az elágazás maga is egy kifejezés, értéke a feltétel igaz volta esetén az igaz ágban lévő kifejezés értéke, egyéb esetben az opcionális else ág kifejezéséé. Amennyiben nincs else ág, vagy a do-s alakot használjuk és a feltétel hamisra értékelődik ki, akkor undefined értéket kap az if kifejezés.
a = (if d == 0 then 0 else a / d)
Esetszétválasztásnál egy kifejezés alapján tekinthetjük az egyes eseteket, az egyes esetek lehetnek számliterálok, névliterálok, string-literálok, változók, vagy blokk-kifejezések. Végrehajtáskor először kiértékelődik a szelektor kifejezés, majd az egyes ágakhoz tartozók addig, amíg megfelelően illeszkedőt nem talál a program. Minden címkének összehasonlíthatónak kell lennie a szelektorkifejezéssel. Opcionálisan megadható default ág is.
new_obj = case copy_type.state of
(
2: copy $foo
3: instance $foo
default: reference $foo
)
A szelektor kifejezés (teszt kifejezés) opcionális, ahogy az a következő példában láthatjuk:
case of
(
(a > b): print "a nagy"
(b < c): print "b kicsi"
(c <= d*3): ...
default: ...
)
Ciklus
A ciklusok között megtalálhatók a normál elöl- és hátultesztelős ciklusok, illetve a léptetős for ciklus is. Az elöl- és hátultesztelős ciklusok szintaxisa: do <kifejezés> while <kifejezés> vagy while <kifejezés> do <kifejezés>. A ciklusmag végrehajtása addig ismétlődik, amíg a while után írt kifejezés true-ra nem értékelődik ki, a do-val kezdődő alak esetén a ciklusmag legalább egyszer végrehajtásra kerül.
while x > 0 do
(
print x
x -= 1
)
while not eof f do print (read_value f)
A for ciklus végigiterálhat számintervallumon, időértékeken vagy értékek sorozatán (így például tömb vagy objektumhalmaz esetén). A for ciklus szintaxisa: for <változónév> ( in | = ) <sorozat> ( do | collect ) <expr>. A változónév lesz ez esetben a ciklusváltozó, a sorozat pedig attól függ, milyen adatokon szeretnénk használni a ciklust (lásd a példát alább). Ennek a fajta ciklusnak két módja van: a do kulcsszó esetén minden lépésben kiértékelődik a kifejezés, a collect kulcsszó használata esetén azonban a kifejezések értékét a program egy tömbben el is tárolja, majd azt, mint a for kifejezés értékeként visszaadja (yield).
for i = 1 to 10 do print i -- számok sorozata
for item in table1 do x = x + item.height -- egy tömb elemei
for t in 0f to 100f by 5f do sliderTime=t -- időskálán 5 képkockánként lépdelve
bigones = for obj in $box* -- meg lehet adni útvonalnév-sorozatot is!
where obj.height > 100 collect obj -- összegyűjtjük a magas téglatesteket egy tömbbe
Egy ciklus következő végrehajtására ugorhatunk a continue kulcsszó segítségével:
for i=1 to 8 collect (if i == 5 do continue; i) -- visszatér a #(1, 2, 3, 4, 6, 7, 8) tömbbel
Ciklusból való kilépésre használható az exit [with <kifejezés>]:
while x < y do
(
local delta = x - y
if delta <= 0 then exit
$foo.pos.x = compute_x (foo / delta)
x += 0.1
)
Exit segítségével kilépni egy ciklusból nagyon ellenjavalt, ugyanis ehhez a végrehajtás során belsőleg egy try/catch részt használ a program, amely viszont jelentős mértékben lassíthatja a kód futását!