Az APL legfontosabb és legszembetűnőbb tulajdonsága: a tömörség. A programnyelv lényegét a sok beépített, előre definiált függvény teszi. Ezek a függvények egymásba ágyazhatóak, azaz a belső függvény kiértékelése után átadódik - mint paraméter - a másik függvénynek. Ez megtalálható más programnyelvekben is, itt viszont a tömörség nagyobb teret ad ennek kihasználására. Hátránya, hogy a moduláris programozást nem támogatja. A nyelv a kifejezések kiértékelését jobbról-balra végzi.
Az APL nagyon jól kezeli az egy és többdimenziós tömböket. Például mindenféle probléma nélkül összehasonlít két tömböt vagy mátrixot, megmondja, pl. hogy melyik a nagyobb.
Példa: adjunk az A vektor összes eleméhez 5-öt:
A „ A+5
(f/A), itt az f a művelet és az A az operandusok halmazát jelöli
>+/A B C D ©(=A+B+C+D)
Az egyenlőségvizsgálat értékét Z-be rakja
Z„ (A{/=}B)