Egy változónak értéket a deklaráció után adhatunk a következőképpen:
Az elágazásokkal a programunk végrehajtását bizonyos feltételek teljesüléséhez köthetjük.
Az if-else utasítással döntést, választást írunk le. Az Asymptote if utasítása azonos a C-vel, viszont nincs switch utasítás (többirányú elágazásra nincs lehetőség). 1.alak:
vagy
Szemantika: kiértékelődik a feltétel és ha igaz (nem 0), akkor végrehajtja az utasítást (utasítás1), ha hamis akkor pedig nem (vagy különben utasítás2).
Az Asymptote for és while utasítása azonos a C-vel.
Végrehajtása teljesen megegyezik a következő utasítássorozattal:
A kif1 és kif3 kifejezés utasítások kell legyenek. A kif2 egy egész értékű kifejezés kell legyen. Ha kif1-et arra használjuk, hogy egy számláló változónak kezdő értéket adjunk, a kif3-t pedig arra használjuk, hogy ezt a változót növelgessük, akkor taxatívként használhatjuk a ciklust. A tömböt kezelő for indexváltozója javás alakban is írható.
Az Asymptote nyelv általános előltesztelő ciklusa a while-do ciklus. Szintaxisa:
A ciklus addig fut, míg a logikai kifejezés igaz. Több utasítás esetén itt is a begin end; blokk a megoldás.
Az Asymptote nyelv általános hátultesztelő ciklusa a do..while ciklus. Szintaxisa:
Végrehajtja az utasítást, majd kiértékeli a feltételt. Ha igaz (nem 0), akkor ugrik vissza az utasítás végrehajtásra. Vagyis ez is addig ismételgeti az utasítást, amíg iga a feltétel, de mivel ez hátultesztelő ezért ha a feltétel már legelső alkalommal sem igaz, akkor is már egyszer végrehajtotta az utasítást.
Goto címkenév: a címkenévvel jelölt utasításra ugrik a végrehajtás. Ciklusok esetén használható a Break és a Continue is, amelyek azonosak a C programozási nyelvvel.
Az import megfelel a C „kacsacsőrös”, az include a C idézőjeles include - jának. A from utasítással egy include-file egy részét is be lehet szúrni a programba.