Jelölések
| (# ... #) | objektum-deszkriptor; a blokk kezdete ... vége |
| -> | értékadás (a jobb oldali változó kapja a bal oldali kifejezés értékét) |
| [...] | tömbök indexelése |
| @ | statikus referencia |
| ^ | dinamikus referencia (extremális elem: NONE) |
| | | folyamat-alkotóelem (thread component) referencia |
| [ ] | a referenciára (és nem értékre) való hivatkozás |
| & | memóriaterület lefoglalása dinamikus referencia számára |
| ## | egy objektum mintájára való hivatkozás |
| // | egyenlőség vizsgálata |
| (* ... *) | megjegyzés |
| my_label | címke |
| : | jelentés-hozzárendelés (például x: @Real) |
| :< | virtuális minta, az almintákban (leszármazottakban) majd kiterjeszthető lesz |
| :: | virtuális minta kiterjesztése almintában, de ez már nem terjeszthető tovább |
| ::< | virtuális minta kiterjesztése almintában, de kiterjeszthető |
Azonosítók
A BETA-ban az azonosítók betűvel vagy aláhúzással kezdődhetnek, és betűvel, számmal vagy aláhúzással folytatódhatnak. Sem az azonosítóknál, sem a kulcsszavaknál nem tesz különbséget kis- és nagybetű között a nyelv.
A nyelv kevés kulcsszót tartalmaz, ezek: do, else, enter, exit, for, if, inner, leave, none, repeat, restart, suspend, then, this
Numerikus literálok
A numerikus literálok előjeles és előjel nélküli, egész vagy lebegőpontos számok lehetnek.
Az egész számokat a szokásos decimális alakon kívül elvileg tetszőleges (A Mjølner rendszerben maximum 126-os) számrendszerbeli formában megadhatunk <alap>X<szám> vagy <alap>x<szám> alakban. Azonban a 10 darab decimális számjegy és az angol ábécé 26 darab betűjének segítségével legfeljebb 36 darab számjegyet tudunk megkülönböztetni, így gyakorlatilag a 36-os számrendszert még korlátok nélkül használhatjuk; a 36-nál nagyobb alapszám esetén már nem tudunk minden számot leírni (például: 36Xz = 35 és 36x10 = 36, de 37Xz = 35 és 37x10 = 37), de amit le tudunk írni, azt használhatjuk, például 99 köbét felírhatjuk így numerikus literálként: 99x1000.
(Más programozási nyelvek is lehetővé teszik a szokásosaktól - 10-es, 2-es, 8-as és 16-os - eltérő alapszámú számrendszerek használatát, például a Modula3 és az Ada 2-től 16-ig, a Smalltalk és az Erlang 36-ig.)
A 16x mellett a 0x prefix is 16-os számrendszerbeli számot jelöl.
(Nyilván nem használhatunk az alapszámmal egyenlő, vagy annál nagyobb számot a prefix után. A Mjølner rendszert használva ezt már a fordító is figyeli, és szintaktikus hibát jelez; érdekes, hogy - az amúgy értelmetlen - 1-es számrendszer ellen nem tiltakozik, csak ha nullánál nagyobb számot mernénk az 1x prefix után írni.)
A következő egész literálok mind a 11-et reprezentálják: 11 +2x1011 3X102 16xB 0xb.
A lebegőpontos számok három részből állnak, sorrendben: egészrész, törtrész, kitevő.
Az egészrészt megelőzheti a + vagy - előjel. Az egészrész nem hagyható el, tehát nem írható például '0.42' helyett '.42', mint például a C++ nyelvben.
A törtrész a tizedes ponttal kezdődik, melyet legalább egy számjegy követ, tehát csak '42.0' írható, '42.' nem.
A kitevőt az 'e' vagy 'E' karakter vezeti be, amit opcionálisan a kitevő előjele követhet, majd egy vagy több számjegy következik.
A törtrész is, és a kitevő is elhagyható, de nem egyszerre (akkor egész számot kapnánk).
A lebegőpontos szám belsejében nem fordulhat elő szóköz (tehát 31.4 e-1 nem egy lebegőpontos számot jelent).
Példák lebegőpontos literálokra: 3.14 0.314E+1 314e-2 3.14e0
Sztring literálok
A sztring literál egy egyszeres idézőjelek (aposztrofok) közé zárt karaktersorozat. A karakter az egy hosszúságú sztring. Például: 'a', 'ABC'.
Ha a sztringben aposztrofot szeretnénk használni, akkor azt duplázni kell. Például a '''Hi''' sztring a 'Hi' szöveget jelelenti.
Megjegyzések
A megjegyzés (* és *) közé zárt karaktersorozat. Ha a megjegyzés több sorból áll, akkor minden sor elejére egy * karakternek kell kerülnie.