A Pascal nyelv
Egyéb érdekességek
Egyéb érdekességek
- Az első igazán "jól használható"
fordító a 5.5-s verzió volt. Ez már szinte
mindent tud, amire szükségünk lehet (nem írhatunk
ugyan inline Assembly kódot, nem deklarálhatunk private mezőket
és metódusokat objektumainkban és a fejlesztő
környezet sem Turbo Vision-ben készült, de alkalmas mindazon
feladatok végrehajtására, amire Pascalban programozva
szükségünk lehet). Igazán nagy újítást,
a Windows programozás kivételével nem hoztak a későbbi
változatok sem. (és mindezt 360Kb alatt, nálunk az
XT hőskorszakban).
- Turbo Pascalban elég jól használható grafikus
könyvtár áll rendelkezésünkre (GRAPH.TPU
unit). Különböző grafikus meghajtók (BGI -
Borland Graphics Interface) támogatják a különböző,
ma már korszerűnek nem nevezhető kártyákat (CGA,
Hercules, EGA, VGA). Kiegészítésképpen beszerezhető
SVGA üzzemmódokat támogató meghajtó
(nagyfelbontás, 8 és több bites színmélység).
- Turbo Pascal 6.0-ban megvalósították minden idők
talán legfejlettebb (bár azóta kissé körülményesnek
tűnő) karakteres-ablakozó rendszerét, a Turbo
Vision-t. A 6.0-ás és 7.0-ás fejlesztőkörnyezet
felülete a legjobb bemutatása képességeinek.
- Turbo Pascal 6.0-tól kezdve lehetőségünk
van inline assembly kód beszúrására is, segítségével
könnyen ötvözhető Pascal és Assembly kód.
A deklarált Pascal változóinkat, típusainkat
könnyedén elérhetjük gépi nyelven, még
Pascal alprogramokat is hívhatunk.
- Sajnos még a 7.0-ás változatban sem építettek
be a fordítóba hatékonynak nevezhető kód-optimalizálási
módszereket. Eredmény: gyors fordítás, lassúbb
kód... (Sajnos a Borland cég másik termékcsaládjában,
a Borland C fordítókban megtették, lehetővé
téve, hogy printf("Hello World!\n"); programocskákkal
fagyasszuk el rendszerünket.)
- A 7.0 verzióban (mely Borland Pascal for Windows programcsomagként
futott), lehetőségünk nyíllik 32 bites védett
módú és Windows-os alkalmazások fejlesztésére.
Bár, ez még nem az az igazi 4GL, mint mondjuk a később
piacra kerülő Delphi... (A 32 bites védett módba
fordítás legnagyobb előnye, hogy végre elfelejthetjük
az akkor már nagyon-nagyon szorító 640Kb-os should_be_enough
"álomhatárt", bár nehézkesebb az
ilyen alkalmazások debug-olása és sajnos nem írhatunk
32 bites inline Assembly kódot. érdekes, hogy itt lehetőségünk
volt 64Kb-nál nagyobb tömböket létrehozni, amire
viszont Delphi 1.0-ban nem. A Delphi 2.0-s verziójától
kezdve ez a probléma végleg eltűnt... )
- A Borland Delphi megjelenéséig, bár beszerkeszthettünk
külső tárgykódot (OBJ fájlok), ilyet nem
hozhattunk létre Turbo Pascal fordítókkal.
- érdemes megemlíteni a TMT
Corporation által fejlesztett TMT Pascal Lite fordítót,
mely sok egyéb mellett lehetőve teszi az operátor
átdefiniálást, eljárás/függvény
túlterhelést (function overload), valódi 32 bites
kódgenerálást (32 bites inline Assembly támogatással).
