A grafikus alkalmazások megjelenésével igény mutatkozott az iránt, hogy olyan fejlesztői környezetek jelenjenek meg a szoftverpiacon, amelyekkel gyorsan fejleszthetünk ilyeneket. A Borland cég is ezt tette, kijött egy ilyen, újabb felfogású fejlesztői környezettel. A Borland Delphinek első verziója 1995-ben jelent meg. Ez a verzió 16 bites Windowsos alkalmazások fejlesztésére készült. Már ez a verzió is kiváló, és nagyon hatékony fejlesztői környezetnek bizonyult. Előnyei közé sorolható a form-központúság, a gyors fordító, az egyszerű adatbázis-kezelés, a Windows környezet széleskörű támogatása, az operációs rendszer nyújtotta lehetőségek magas szintű kihasználása, és nem utolsó sorban a komponenseken alapuló alkalmazásfejlesztés.
A nyelv alapvetően a Turbo Pascal 7.0 nyelv továbbfejlesztett, objektumorientált verziója, amelyben már meg lehetett valósítani a következő szempontokat. A Delphi megalkotói három fontos szempontot tartottak szem előtt a nyelv elkészítésekor, melyek a következők:
- Windows alatti alkalmazások egyszerű és gyors elkészítése
- objektumorientáltság
- kliens/szerver adatbázis-kezelés lehetősége.
A programozónak a fejlesztés során lehetősége van választani, hogy
a hagyományos programírással készítse el az alkalmazást, vagy pedig az
elemek grafikus megjelenítésével, amely lényegesen gyorsítja a folyamatot.
A Delphinek számos verziója jelent meg az idők során.
- Borland Delphi 1: Windows 3.1-re jelent meg, csak 16 bites alkalmazásokat lehet vele készíteni.
- Borland Delphi 2: Megjelent a 32 bites alkalmazások támogatása.
- Borland Delphi 3
- Borland Delphi 4
- Borland Delphi 5
- Kylix: Kísérlet a Linux platformra való portolásra. A Delphi által használt VCL helyett saját komponenskönyvtárat használt, a CLX-et. A gyenge érdeklődés és a Linux korlátozott elterjedése miatt abbahagyták a fejlesztését.
- Borland Delphi 6: Újabb kísérlet a keresztplatformos fejlesztés támogatására. Tartalmazza a Kylixben is megtalálható CLX-et.
- Borland Delphi 7: A legelterjedtebb Delphi verzió, alacsony hardverigénye és stabilitása miatt továbbra is használják. Lehetővé tette a Windows XP témák használatát (enélkül a Delphi programok a régebbi Windowsok grafikus elemeit használják).
- Borland Delphi 8: Csak .NET-es alkalmazások készíthetők vele. A korábbi többablakos fejlesztőrendszert lecserélte a Visual Studio-szerű dokkolható ablakos rendszerre.
- Borland Delphi 2005 (9): A fejlesztők felháborodottsága miatt a Borland visszahozta a natív „exe” támogatást.
- Borland Delphi 2006 (10): Egyesítették a Borland másik, C++ alapokra épített fejlesztőkörnyezetével, a C++ Builderrel, valamint a C# Builderrel.
- CodeGear Delphi 2007 (11): A Borland kiszervezte a Delphi fejlesztését egy leányvállalatba, amely a CodeGear nevet kapta. A .NET fejlesztő részben megjelent a .NET 2.0 támogatása. A C# fejlesztés lehetősége megszűnt.
- Embarcadero Delphi 2009 (12): A CodeGeart eladták az Embarcaderónak. A Delphi 2009-ben átalakították az egész komponenskönyvtárat Unicode támogatásra. A .NET fejlesztés kikerült az IDE-ből, csak a Prism nevű Visual Studio-pluginen keresztül lehetséges.
- Embarcadero Delphi 2010 (14): Támogatja az érintőképernyős gesztusokat és a Direct2D rajzolófelületet.
- Embarcadero Delphi XE
Összefoglalva:
A Delphi már a .NET-tel is használható. Eddigi
verziók: Borland Delphi 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 2005 (Integrálták a .NET
fejlesztőkörnyezettel is), 2006; CodeGear Delphi 2007; Embarcadero
Delphi 2009, 2010, XE
Néhány alkalmazási területe: Internetes
alkalmazások, Adatbázis-kezelés, 3D grafika, játékok
(DirectX, OpenGL), GUI alkalmazások
Az Object Pascal nyelv
A Delphi alapnyelve az Object Pascal, a Turbo Pascal kiegészítése objektumorientálttá, de szükséges volt a nyelv kibővítése új elemekkel, melyek lehetővé teszik a Windows alatti alkalmazások készítését. Erősen típusos, folyamatosan fejlődő nyelv, sok elemet átvett a C++-ból. Lefelé kompatibilis korábbi Turbo Pascal és Object Pascal programokkal. Rendkívül jól sikerült a strukturált nyelvbe integrálni az objektumorientált kiegészítést.